Zűr

Rég volt annyi vállalati zűrről szó az amerikai sajtóban, mint mostanában. Szándékosan használom a „zűr” szót, mert különböző dolgokról van itt szó, melyeknek a jogi tartalmát én nem mindig látom át. Az előző hasonló hullám a dotcom mánia végét jelző recesszió idején volt, az akkori esetekkel kapcsolatos vizsgálatok évekig elhúzódtak, a törvényhozás és a szabályozás pedig igyekezett szigorúbb lenni, hogy máskor ilyesmi ne fordulhasson elő.

Most tehát két kérdést is fel lehet tenni: egyrészt azt, hogy miként másznak ki az érintett cégek (pontosabban az érintett vezetőik) a bajból, másrészt hogy mennyiben váltak be az új szabályok, történt-e valami lényeges változás a vállalatok kormányzásában.  Számomra az informatikai és távközlési vállalatoknál történtek a legérdekesebbek. A friss hírekben három ilyen is felbukkan.

Az első a HP igazgatótanácsát érinti. Ha jól értem, a testület egyik tagja meg nem engedett módon híreket szivárogtatott ki a sajtónak, a tanács leleplezte, de szintén meg nem engedett módon, törvényellenes eszközöket használva. A második a Dell esete, náluk valamilyen könyvelési probléma van, ami meglehetősen rosszkor jött az amúgy is gondokkal küszködő cégnek. A harmadik a részvényvásárlási opciók visszadátumozása, ez ügyben több tucat cégnél folynak vizsgálatok, egyebek között az Apple-nél is.

A konkrét ügyek vizsgálati eredményeit majd meglátjuk, Amerikában még az is előfordul, hogy valamilyen elmarasztaló bírósági ítéltet is kimondanak. Úgy tűnik, a HP-nál például Patricia Dunnek kell elvinnie a balhét, akinek januárban el kell búcsúznia az elnöki széktől.

Érdemes figyelni a második kérdésre is, vagyis hogy történt-e lényegi változás a vállalatok kormányzásában. Az elmúlt években meghozott szabályozási intézkedések a befektetők határozottabb védelmét, az operatív (executive) vezetők szigorúbb kontrollját igyekeztek érvényesíteni. Ennek több eszköze van, így például a nagyobb nyilvánosság és az igazgatótanácsok felügyelői szerepének megerősítése. A mai „zűrök” kapcsán egy sor régi kormányzási kérdés jön elő: hogyan biztosítható a tanácsok függetlensége, hogyan működjön a tanács, jó gyakorlat-e az, ha az elnöki és a vezérigazgatói széket ugyanaz a személy tölti be (Lehet valaki a saját főnöke és felügyelője?), meddig tartson a szabályozás és hol vegye át a szerepét az üzleti etika, és így tovább.

Ha már itt tartunk, fel lehet tenni egy harmadik kérdést, sőt kérdéscsoportot is: érdeklik egyáltalán a piacot ezek a tárgyalótermi csatározások, személyes és jogi birkózások? Kifizetődő a szabályokhoz és az etikai normákhoz igazodni? Van valami bizonyíték arra, hogy ahol az igazgatótanácsok működési jobban megfelel a mai elvárásoknak, ott jobbak a gazdasági eredmények? Úgy látszik például, hogy a HP befektetőit nem zavarja különösebben, hogy a tanács ügyeiről minden nap méteres cikkek jelennek meg. A piaci és pénzügyi mutatók egészségesek, Mark Hurd jól teljesít, a hírek szerint a vezérigazgatóihoz most megkapja az elnöki széket is.

A The Wall Street Journal tegnapi számában Alan Murray a cég leköszönő elnökét, Patricia Dunnt idézi. She said ─ írja ─ she believes as a matter of faith int he changes that have resulted from what she calls „the democratization of wealth” and the „broadening of the power structure” in corporate America. „But whether that is associated with better, or even satisfactory shareholder returns”, she added, „is a very open question”. 

Egy biztos: az élet tálcán hozza az esettanulmányokat.  

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.