Zenefarok

Maradjunk még egy kicsit a példáknál és az elektronikus kereskedelemnél. Jól tudom, hogy nehéz idők járnak a zeneiparra. Az elmúlt évben például 5%-kal csökkent a bevételük. Azzal is tisztában vagyok, hogy a klasszikus zene kis töredékét teszi ki a zeneforgalomnak, countyból például négyszer annyit adnak el, de rockból már tízszer annyit. Az arányokat bárki láthatja, aki betéved egy nagyobb lemezboltba. (A Sugárban például nemrég nyílt meg egy, kíváncsi vagyok, megmaradnak-e.)

De most jön a csavar: az általános depresszió ellenére tavaly a klasszikusok forgalma  22%-kal emelkedett, amit a zenekiadók örömmel nyugtáztak. Kérdés az, hogy miért történt ez így.

Nos, úgy tűnik, a magyarázatot a digitalizálásban, az elektronikus kereskedelemben, és a hosszú farokban kell keresni. A jelek szerint a klasszikus zene másképp viselkedik, mint könnyű, ámde jóval nagyobb társa. Mivel a felvételek hosszabbak és bonyolultabbak, nehezebb róluk kalózmásolatot készteni, és a megosztó rendszerek sem kedvelik őket, eddig legalábbis nem bukkantak fel rajtuk nagy tömegben. Rövid, dumm-dumm hangzásvilágú zeneszámok esetében nem nagy gond, ha a másolat nem tökéletes (pláne ha közben a villamos is megy), klasszikus viszont inkább vájtfülűek hallgatnak. (A helyesírás-ellenőrző felhúzta az orrát a „vájtfülű”-re.)

A könnyűzenében egyelőre tartja magát a 80-20-as szabály, vagyis a forgalom igen nagy részét a slágerek adják. A klasszikusoknál viszont jól működik a hosszú farok. Az ínyencek mindenféle ritkaságokra vadásznak, arra kíváncsiak például, hogy azt a bizonyos bevezetőt a második tételhez hogyan is játszotta az a bizonyos montenegrói brácsás 1962-ben. Vannak olyan felvételek, amelyekből tizet sem adnak el egy év alatt. Ezeket nyilván nem érné meg egy bolt polcain tárolni, online értékesítésre viszont alkalmasak, ráadásul az igazi gyűjtőket az áruk sem riasztja vissza.

Konkrét adatok: a Naxos kiadó jelenleg 146.031 felvételt kínál online. Ezeknek körülbelül a feléből tíz darabot adnak el, vagy annyit se. Hosszú, hosszú farok – de a jelek szerint jövedelmező: a digitális eladások ma már a negyedét teszik ki a cég 82 millió dolláros forgalmának. A Deccánál a digitális eladás 20%-ot ad az összesből. . (Az adatokat a Newsweek július 30-i számából bogarásztam ki.) Az internet hírforgalma ráadásul jót tesz a faroknak, hiszen a gyűjtők egymásra találnak, több klasszikus rétegsztárt kaphat hátára a hírnév.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.