Vissza

A minap egy hazai vállalat két vezetőjével beszélgettem. Arról volt szó, lehet-e, érdemes-e kínai vagy török vállalatokkal a piac alsó szegmenseiben versenyezni. Konklúzió: nem. A céget valahová a felső középmezőnybe kell belőni. Át kell gondolni, milyen tevékenységeket célszerű itthon tartani vagy itthonra átvenni, és mit jobb átengedni más, olcsóbb országoknak.

A helyzet egyébként változik, még az eddig megállíthatlannak tűnő outsourcing-trendben is vannak érdekes fordulatok. Több cikket olvastam mostanában például arról, mit hoz az üzemanyagok árának emelkedése vagy a bérek növekedése a kínai-amerikai üzleti kapcsolatokban. Egyes amerikai vállalatok buzgón számolni kezdtek, megéri-e nekik Kínába kivinni valamilyen tevékenységet, és aztán konténerben onnan hazaszállítani az árut. Egyre gyakoribb az a következtetés, hogy nem. De hazahozni sem könnyű valamit, amit egyszer már kiadtunk a kezünkből. Az alkalmazottak szétszóródnak, a fejlesztés leáll, a szakmai kultúra köddé válik, az iskolai utánpótlás elakad. Nyolc-tíz év bőven elég ehhez. Újra kell építeni mindent, és az sok pénzbe kerül, ha lehetséges egyáltalán.                  

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.