Vaszary

Vaszary János kiállítása a Nemzeti Galériában. Nem könnyű feladat a megtekintése, a termek valóságos labirintust alkotnak, amiben térkép és számok alapján lehet eligazodni. At igazság az, hogy Vaszaryról eddig alig tudtam valamit. Most megnéztem tőle vagy háromszáz festményt és grafikát, de az az igazság, hogy most sem tudnám megmondani, kis is az a Vaszary János. Van Gogh: igen, ő a napraforgós ember. Csontváry: cédrus. Szőnyi: az a titokzatos pad a kertben. Vaszary? Sok jó kép, tulajdonképpen mindegyik jó, de melyik az igazi Vaszary?

Félemetesen széles skálán játszott. Ha az ember nem tudja, hol van, nem olvassa el a képek feliratát, azt mondja: kizárt, hogy ez mind egy embertől származik. Hogy ezt a könnyed, szinte karikatúra- vagy plakátszerű képet a budapesti korzóról ugyanaz az ember festette, mint azt a kislányt a zöldségeskertben, vagy a lángoló háttér előtt vonuló, tányérsapkás orosz katonákat. Olyan, mintha valaki folyton önmagát keresné: mindent kipróbál, minden stílushoz, irányzathoz könnyedén alkalmazkodni tud, minden világban alkot valami jót, de sehol sem marad meg, új ruhát ölt, amiben alig hasonlít előző önmagára. Ki tudja, ha ma is élne, miket és hogyan festene.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.