Varázsszőnyeg

A Doc Hollywood kedves film. Michael J. Fox egy fiatal orvost játszik benne, akire zsíros állás vár a napos tengerparton. El is indul oda, de útközben egy faluban a kocsijával letarol egy frissen festett fakerítést. A bíróság közmunkára ítéli, amit a falucska rendelőjében kell teljesítenie. A faluban kedves emberek laknak, köztük egy aranyos lány… A többit el lehet képzelni.

Fox sok filmben szerepelt. A színésznek Parkinson-kórja van. Nemrég azt olvastam, hogy a betegség megjelenésére az emberi hang megváltozásából is lehet következtetni. Azok, akik Fox rengeteg hangfelvételét elemezték, arra a következtetésre jutottak, hogy a változások már évekkel a diagnózis előtt megjelentek. A kór már ott motoszkált benne, mielőtt ő vagy más tudomást szerzett volna róla. Ha valakinek módja lett volna arra, hogy a színész hangját egy megfelelő program segítségével digitalizálja és elemezze, a kezelést már jóval korábban megkezdhették volna. Ha módja lett volna, ha egyáltalán eszébe jutott volna, ha az a volna ott nem lett volna.

Innen már csak egy gondolati ugrás kell az Intek “varázsszőnyegéig”. Ebben a szőnyegben érzékelők vannak. Figyelik azt, aki végigsétál rajtuk. Az így követett mozgásból állítólag következtetni lehet bizonyos egészségi problémákra. Például arra, hogy egy öregembernél megnőtt az elesés veszélye, tenni kellene valamit. Az esések következményeinek kezelése Amerikában, az Intel hazájában évente sok száz milliárd dollárba kerül. A szőnyeg akár a lábkörmök állapotára is felfigyelhet. Az elhanyagolt lábkörmök az öregeknél depressziót, kezdődő Alzheimer-kórt, mozgási problémákat jelezhetnek.

A vizsgálathoz nem kell bemenni a rendelőbe, elég végigsétálni az előszobában kiterített “varázsszőnyegen”. Ez a szőnyeg egyike a sokféle távdiagnosztikai eszköznek. Sokfelé kísérleteznek velük embereken és állatokon, például derék kansasi szarvasmarhákon. Az utóbbiakkal könnyű dolgozni, mert nem sokat törődnek a személyiségi jogaikkal. Ezek az eszközök adatokat gyűjtenek rólunk, emberekről (meg a marhákról is, persze). Megmérik a vérnyomásunkat, elemzik a vérünket, figyelik a viselkedésünket, akár azt is, hogy mennyit forgolódunk az ágyban, mennyi idő alatt ismerünk fel egy telefonálót.

Pulzus számlálni könnyű, viselkedést figyelni nehezebb. A gépnek tanulnia kell. Egy okos szoftver például megtanulhatná, hogyan verem a billentyűket ezen a gépen, amin éppen dolgozom. Felfigyelhet bizonyos szabályosságokra, mintákra. Szólhatna, ha valami szokatlant tapasztal, például akkor, ha a megszokottnál többször keverem össze a billentyűket.. Akár a szöveget is figyelhetné. Iris Murdochnak, a híres ír származású angol írónőnek és filizófusnak Alzheimer-kórja volt. Azt mondják, a kór megjelenése és kifejlődése jól megfigyelhető a szövegein.

Az érzékelok, a gépek, a szoftverek egyre okosabbak és intelligensebbek. Egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy felépítsék a megfigyelt személyek statisztikai modelljét, hatalmas adattömegekben okos adatbányászati eljárásokkal mintákat, összefüggéseket keressenek, vészjeleket adjanak le, diagnosztizáljanak, tanácsokkal szolgáljanak. Ráadásul arra is számítani lehet, hogy az áruk is rohamosan csökkenni fog. Kézenfekvő a következtetés: valamiféle választ adhatnak az egészségügy világszerte súlyosbodó problémáira. A gyógyításról a megelőzésre tehetik át a hangsúlyt.

Azt is tegyük hozzá azonnal, hogy a technikai fejlődés mellett sokféle egyéb problémát is meg kell oldani. Gondoljuk csak el, mire kellene felkészíteni az orvosokat, milyen társadalombiztosítási problémák vetődnének fel, ki fizetné az újfajta számlákat, kinek járna tébé-alapon “varázsszőnyeg”, a derivátumok árazásán kívül hova kellene még jó matematikusokat vonzani.

Miről jutott most ez a téma az eszembe? Az újságban Obama élénkítő csomagjáról olvasok. Pumpáljunk sok pénzt a gazdaságba – de vajon mibe? (Azt most ne firtassuk, honnan van a pénz.) A jelek szerint a pénz egy jelentős része Amerikában az informatikai szektor felé fog áramlani, például az ilyen távdiagnosztikai programokat fogják vele megsegíteni. A nyertesek között ott lesz az Intel és a Microsoft.

Az elképzelés itthon is megjelent, lásd Paál Péter (IBM) cikkét a múlt csütörtöki Népszabadságban. Apropó: van most kies hazánknak informatikai stratégiája? És iparfejlesztési politikája? Én valahol elvesztettem a fonalat. 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.