Vándor

Július 5-én feljegyeztem ide, hogy egy cikk elé új bevezetőt kellett írnom, mert a megjelenése más irányt vett, mint amit eredetileg terveztem. Nos, azóta túljutott a lektoráláson, sínen van tehát remélhetőleg. A címe: Az innováció vándorlása. Íme , itt az új bevezetés:

++ Az üzleti szervezetek által végzett tevékenységek földrajzi átrendeződése nem új jelenség. A termelés olcsó országokba való áttelepülése már évtizedekkel ezelőtt megindult. Napjainkban egy új jelenség van kibontakozóban: a földrajzi átrendeződés egyre bonyolultabb, egyre igényesebb tevékenységeket is érint. A statisztikákból, esettanulmányokból, különböző felmérésekből arra következtethetünk, hogy az információs technológia fejlődése és a globális verseny a K+F, illetve általában az innovációs tevékenységeket is mozgásba hozza. Az alábbi cikk ezzel a trenddel foglalkozik. Azt igyekszik bizonyítani, hogy egy korábban megindult folyamat logikus, szerves folytatásáról van szó, ami nagyon fontos problémákat és kérdéseket vet fel vállalati és gazdaságpolitikai szinten egyaránt. A jelenségről, annak várható következményeiről, az államok vele kapcsolatos magatartásáról sokféle fórumon vitatkoznak, és ebben a vitában néha szélsőséges álláspontok is megjelennek a teljes liberalizmustól a különböző köntösökben felbukkanó protekcionizmusig. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a folyamatnak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak ─ nyilván Magyarország számára sem lehet mindegy, hogy melyik oldalra kerül.

A cikk első részében adatokkal igyekszünk megvilágítani, hogy milyen jellegű és kiterjedésű mennyiségi és strukturális változásokkal állunk szemben. Ez után történeti áttekintést adunk a vállalati tevékenységek földrajzi mozgásáról, az egymást követő kiszervezési hullámokról. Bemutatjuk, hogy a (tömeg)termelés mellett miként bővül az olcsóbb országok felé tartó, ott egyre nagyobb számban megtelepedő tevékenységek köre; leírjuk, hogy milyen erők mozgatják ezt a folyamatot, mi a fejlődés logikája. Külön szakaszban foglalkozunk az innovációs tevékenységek földrajzi átrendeződésével, a változások kapcsán kialakult, a szemünk előtt formálódó, fejlődő nemzetközi versenypiaccal. Az utolsó részben összefoglaljuk az elmondottakat és néhány következtetést vonunk le.

Felmerül az a kérdés is, hogy egy ilyen elemzéshez milyen adatokat és információkat lehet és kell felhasználni. Nos, ezen a téren nem árt az óvatosság – erre, mint látjuk is majd, fontos források gazdái is felhívják a figyelmet. A jelenségről sokféle nemzeti és nemzetközi statisztika áll rendelkezésre, amelyekből a jelen írásban csak néhányat emelhetünk ki. Az adatok megbízhatósága korlátozott, hiszen eleve olyan területekről és tevékenységekről van szó, amiket statisztikai adatokkal nehéz követni. („Vajon mivel mérjük a szoftvert?” – tette fel a kérdést már tíz évvel ezelőtt Alan Greenspan, az amerikai jegybank akkori elnöke, amikor az amerikai statisztikai rendszer megbízhatóságáról szólt egy előadásban.) „A hivatalos statisztikák általában megkésve jelennek meg, és lehet, hogy nem tudnak teljes képet adni a kutatás-fejlesztés nemzetköziesedéséről” – jegyzi meg az UNCTAD egyik jelentése (UNCTAD 2005, 22. o.) Mivel viszonylag új, a szemünk előtt kibontakozó jelenségről van szó, minden bizonnyal az jár el helyesen, az tudja a változásokat minél teljesebben megragadni és megérteni, aki többféle információforrást használ, vagyis a hivatalos statisztikák mellett például szemtanúk könyvekben, cikkekben publikált beszámolóit (lásd pl. Friedman 2005; Davies 2004; Prestowitz 2005; Das 2001; Hamm 2007), az érintettek véleményét, megnyilatkozásait is figyelembe veszi, amennyire lehet lehántva róluk a lelkesedésből, ijedtségből vagy üzleti megfontolásokból eredeztethető túlzásokat.

Érzékeltessük egy példával az adatok és információk óvatos kezelésének fontosságát. Ha megnézzük az US Bureau of Economic Analysis nemzetközi kimutatásait, azt láthatjuk, hogy a Kínából származó royalty- és licencdíjak a kilencvenes évek közepe óta meredeken emelkednek, India esetében viszont gyakorlatilag stagnálnak. Az következne ebből, hogy Kína innovatívabb ország Indiánál? Nem, vagy nem feltétlenül. Egy ilyen grafikon félrevezető lehet, ha nem látjuk mögötte a vállalatok, az üzleti döntéshozók taktikai lépéseit. Kínában valóban megindult a műszaki innovációk szabadalmaztatása, a Huawei Technologies például a megelőző évtizedben évente közel megduplázta szabadalmi kérelmeinek számát. A nagy, sok tízezer fős indiai szoftvercégek viszont a szolgáltatások, a folyamatok innovációját helyezik előtérbe, és innovációikat nem licencdíjak, hanem jobb üzleti teljesítmény formájában kamatoztatják.

A cikk által tárgyalt jelenség és problémakör sokféle szempontból elemezhető és tárgyalható. A jelen írásban természetesen nem törekedhetünk teljességre. A világ K+F térképének átrendeződése, az innováció földrajzi mozgása minden bizonnyal az egyik legfontosabb kutatási téma lesz a jövőben is. A sokféle feltehető kérdés közül emeljünk ki hármat: (1) Milyen lehetőséget jelentenek a világ feltörekvő országai számára a cikkben leírt, a technológiai fejlődés és a globális verseny által gerjesztett folyamatok? (2) Milyen jellegű strukturális alkalmazkodás lesz megfigyelhető a fejlett országokban? (3) Hol lesz, hol lehet Magyarország a földrajzi munkamegosztás átalakuló térképén? ++

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.