Tudományos Napok

A tegnap délutánt a PKI Tudományos Napok konferencián töltöttem. A szervezők szerint a résztvevők száma háromszáz körül volt, ami szép tömeg, különösen a mai ínséges időkben. A mi szekciónknak „A tudásszerzés korlátai” volt a címe, de az is lehetett volna, hogy „Kis színesek”, vagyis olyan előadások, amelyek megtörik egy kicsit a műszaki beszámolók sorozatát, és megpróbálnak kinyitni néhány ablakot más szomszédos világos felé.

Szomolányi Katalin a társadalmi felelősségről beszélt, Babarczy Eszter a társasági hálózatépítés növekvő népszerűségét, és azon belül a YouTube sikerét elemezte. Meghallgattam a pázmányos Takács György gyakorlati bemutatóval kísért előadását: az egyetem informatikai karán olyan alkalmazáson dolgoznak, amely szájról olvasni tudó siketek számára a hangos beszédet arcmozgássá alakítja át. A szünetben, amikor sikerült vele pár szót váltanom, azt is elmondta, hogy készül a mobilos változat. Ha egy beszélni tudó (sok ilyen van) siket telefonon felhív valakit, a mobilja képernyőjén egy virtuális arc mozgásáról, azaz „szájról” olvashatja majd le, hogy a másik mit mond. Jómagam az iskola színeiben a szakértői hatalomról és hatalmi játékokról beszéltem.

A napot kerekasztal-beszélgetés zárta. Ismerős témák: hol tart a mobil-vezetékes párharc, miért állt le kies hazánkban az internethasználat terjedése, nemzetközi viszonylatban drága-e nálunk az internetezés, milyen internetezési szokásokat várhatunk el egy fáradt vasmunkástól, mi lesz a reklámmal az internetes tévé korában, milyen hatása lesz a Skype további terjedésének, stb.

Közben olvasom az újságokban, hogy a Deutsche Telekomnak új vezére van. Elődje, Kai-Uwe Ricke irányítói periódusa rekordnagyságú negyedéves veszteséggel (2002. harmadik negyedéve) kezdődött, most pedig egy várható profitcsökkenésről szóló bejelentéssel zárult. Bírálói egyebek között azt írják róla, hogy nem tudott markáns jövőképet adni az óriásvállalatnak.

Vajon milyen „markáns” jövőképet lehet mostanában felrajzolni a távközlési szektorban? Amit látunk: hagyományos piacaik hanyatlását, be- és túlérését érzékelvén a cégek igyekeznek benyomulni a körülöttük megnyíló technológiai, szolgáltatási, szervezeti és globalizációs térbe: átnyergelnek az informatikára, meglovagolják a „social networking” divatot, tartalmat szolgáltatnak, tévéznek, filmgyártást finanszíroznak (lásd France Telecom), elektronikusan kereskednek, feltörekvő, építkező országokban terjeszkednek, felvásárolnak, összeolvadnak, és közben persze racionalizálnak, kiszerveznek, szolgáltatáscsomagokat integrálnak, költséget csökkentenek. Egyszóval kísérleteznek. A szakirodalom ezt így nevezi: „emerging strategy”.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.