Tudomány és fejlesztés

A Hálón megjelent az US National Science Board által kiadott Science and Engineering Indicators 2006 című összeálítás. Vaskos és tartalmas anyag kutatásról és fejlesztésről, csúcstechnológiai iparágakról, a K+F finanszírozásáról, kutatóhelyekről, állami támogatási programokról, kutatókról és oktatókról.

Elolvastam az összefoglalóját. A vezérmotívum a tudomány, a kutatás és a műszaki fejlesztés gyors és határozott globalizálódása, a tudásintenzív gazdasági szektorok látványos fejlődése. A másik világosan kivehető trend: Ázsia emelkedése ezeken a területeken. A leggyorsabb növekedést Kína produkálja. Ha a relatív pozíciókat nézzük, az Európai Unió és Japán teret veszít, az USA általában meg tudja védeni az állásait, Ázsia pedig gyors léptekkel jön előre. Kelet-Európáról az írják, hogy “lassan és szelektíven jelenik meg a nemzetközi tudományos és műszaki fejlesztési színtéren”, és “egyelőre még nem számít fontos játékosnak”.

A rengeteg információból még egyvalamit emelnék ki: bár a kormányzatok világszerte növekvő mértékben támogatják a K+F tevékenységet, az e célra fordított vállalati kiadások gyorsabban növekednek, következésképpen a finanszírozásban az állami források részaránya csökken.

Aki elolvassa ezt a tanulmányt, arra következtethet: Kína kezd elhúzni India mellett. India egyes területeken előbbre jár, de Kína potenciálja óriásinak tűnik. Más forrásokból is láthatjuk például, hogy Kína most kezd határozotabban megjelenni az informatikai offshore-outsourcing színtéren. Felületes szemlélőként úgy látom, Kína szélesebb fronton fejlődik Indiánál, egyik szektor húzza a másikat. India fejlődése inkább szigetszerű, a lemaradó területek gátat jelentenek a kiugróknak.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.