Traktor, rövid

Könyv: A Short History of Tractors in Ukrainian, a szerzője Marina Lewycka. Repülőtéren vettem meg, mégpedig több okból: sokat kellett várni a gépre, vicces címe volt, a bestsellerlista élén állt, remek ajánlások voltak a borítóján, és úgy rémlett, olvastam is valamit róla. A címlapján egy traktor díszlett, olyan vaskerekű, amilyet én is láttam gyerekkoromban, püfögőnek hívtuk a hangja után.

Egy Angliába kivándorolt ukrán családról szól, papa, mama, két lány, mindketten felnőttek már. A mama meghal, a papa, aki nyolcvan felé jár, hirtelen elhatározza, hogy feleségül vesz egy szőke ukrán kebelcsodát, egyrészt mert az előbb említett tulajdonságok miatt vonzónak találja, másrészt pedig így akar segíteni neki, hogy megkapja a brit állampolgárságot. A két lány gyanút fog, nyomozni kezdenek, kis is derítenek néhány furcsaságot, de az apa tántoríthatatlan. A kebelcsoda megérkezik, magával hozza a zseninek nyilvánított fiát (aki persze nem az), a hatóságok áldásukat adják a frigyre, aztán persze megkezdődik a szegény papa kifosztása, szépen, lépésről lépésre. A két lány ismét közbelép, mindenféle cseleket eszelnek ki, hogy kimentsék a papát ebből a lehetetlen helyzetből. Működésüket siker koronázza, így az öreg nyugodtan befejezheti élete fő művét, a traktorok történetéről szóló könyvet.

Ez így egy szimpla limonádé is lehetne, de a könyvnek van egy másik rétege is: az apamentő kalandok olvasása közben egyre többet tudunk meg a család hátteréről: kik ők, honnan jöttek, miért hagyták el hazájukat, hogy érzik magukat a ködös szigetországban, mi marad meg a múltjukból az egymást követő nemzedékekben. A lányok is egyre többet tudnak meg önmagukról. Egyiküknek, aki egyes szám első személyben beszéli el a történetet, arra is rá kell döbbenne, hogy ő vér szerint nem is az apja lánya, hanem a háborúé, de a vérnél szerencsére vannak fontosabb dolgok is.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.