Távcső

Itt van előttem a Pricewaterhouse Coopers grafikonja az online reklámbevételek növekedéséről. 1996-ban még alig valami. 1999 végén ideiglenes csúcs, utána lejtmenet 2002-ig. 2002-től lendületes kapaszkodás felfelé. Vagyis: a reklám az internet felé tart, az online bevételek a nagy reklámtortából növekvő arányt képviselnek.

De itt egy másik grafikon. Az Eyeblaster a gazdája, az elmúlt év négy negyedévét fogja át. Az oszlopok azt mutatják, milyen arányban kattintanak rá az emberek a képernyőn az orruk előtt megjelenő reklámokra. Ez a szám nagyon kicsi és határozottan csökken. Évek őta csökken, és tavaly is csökkent. Tehát, ha együtt kezeljük a két tendenciát, ezt mondhatjuk: egyre többen reklámoznak az interneten, de egyre kisebb hatékonysággal. Több hűhó kevesebb eredményért. Mintha bekattannak a csökkenő hozadék törvénye.

Mit lehet ilyenkor tenni? Az internettől elfordulni nem érdemes, hiszen növekvő arányban köti le az emberek figyelmét. Lehet nagyobb puskát venni, és teletömni söréttel: több reklámot több helyre, majd csak rákattint valaki. De meg lehet próbálni távcsövet szerelni a puskára és pontosabban célozni. Nagyobb lehet arány, ha a reklám a megfelelő szemek elé kerül. Olyan ember elé, aki várhatóan érdeklődik iránta. De hogy lehet ezeket az embereket megtalálni? Ehhez bizony információ kell, különben csak vaktában lövöldözünk. Na és hol van ilyen információ? Hol árulnak el magukról az emberek sokféle dolgot? Hát például a társasági hálózatokon. Szorgalmasan rajzolgatják a saját profiljukat, ami aranybánya lehet annak, aki használni tudja. Az eredmény: az internetes reklám nagy játékosai a kormánykereket a népszerű társasági hálók felé fordítják. Elég figyelni a híreket, láthatjuk.                 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.