Tavaszi szél

Pár napja már tettem egy bejegyzést ebbe a naplóba arról, hogy mennyire érzékeny és sebezhető a növekedés az informatikai piacon. Magas olajár, emelkedő kamatok, félelem a fogyasztás visszaesésétől, nagy államháztartási deficit – ezek és a hozzájuk hasonló tényezők óvatossá teszik a beruházókat, akik szerint ha baj van, a technológiai költségvetésből mindig nagyobb nehézség nélkül le lehet csípni valamennyit.

Azóta befutott néhány friss információ, nézzük meg tehát, mi a helyzet. Az IDC frissen publikált adatai szerint az informatikai kiadások globális szinten 5,1%-kal nőttek 2004-ben, 2005-re pedig 6% várható. Ezek szerint nem volt rossz az a jóslat, amely szerint a tőzsdei  válság után az IT szektor ismét növekedésnek indul, de az ütem csak kicsit lesz nagyobb a GDP bővülésénél.

A szektoron belüli kép nagyon vegyes. A PC piac kétszámjegyű növekedést produkált a múlt évben, de az IDC szerint idén ismét 10% alá esünk. Szerintük a szervereknél is lassul a növekedés: 2005-re 3%-ot jósolnak. A szoftverpiac nagyjából úgy bővül, ahogy az IT piac általában. A hálózati eszközök növekedési szempontból a jobbak közé tartoznak, idén akár a 8%-ot is megközelíthetik. A félvezetőknél nagy visszaesés várható: 2004-ben 26%-ot produkáltak, viszont az IDC 2005-re csak -2%-ot jósol.

A vállalati eredmények is nagyon tarka képet mutatnak. A kereslet változik, ami egyeseknek jó hír, másoknak viszont rossz. Az IBM, a SUN és a SIEBEL nemrég figyelmeztették a befektetőiket, hogy gond lehet a terveik teljesítésével. Az Apple egyelőre szárnyal az iPoddal, de sok éhes versenytárs liheg mögötte. Az Intelnek jól megy, már csak azért is, mert minden zümmögő-duruzsoló-villogó kütyübe kell valamilyen chip.

A friss szelek a szoftverpiacon is felborzolják a kedélyeket. A Salesforce.com cég forgalma a legutóbbi negyedévben 82%-ot emelkedett, ami azt jelzi, hogy lendületet vesz a szoftverek szolgáltatásként történő eladása, vagy inkább pontosabban bérbe adása. A hagyományos szoftveripart egyre keményebben szorongatja a nyitott forráskóddal dolgozó vállalkozások egyre népesebb csapata.

Mindeközben megmaradtak a nagy trendek is: a gyorsuló tömegcikkesedés, az azt megalapozó, azzal együtt járó szabványosodás és árcsökkenés, a technológiák konvergenciája, a szakadásos innovációk szaporodása, a nyereséghányadok zsugorodása, a mobil eszközök terjedése, a piac konszolidálódása, a nemzetközi munkamegosztás átrendeződése – hogy csak a fontosabbakat említsük.

Egyes híradások szerint a Szilícium-völgyben élénkül az élet. A foglalkoztatás egyelőre nem nő és az ingatlanárak sem emelkednek, de a vállalkozások dolgoznak. Régi, a dotcom-válság idején megpörkölődött internetes motorosok újra próbálkoznak, de van friss felhozatal is, és még kockázati befektető is akad. A helyzet vállalkozási szempontból részben jobb, részben rosszabb, mint a kilencvenes évek végén. Ami jó: az infrastruktúra nagyrészt kiépült, a széles sávú kapcsolatok terjednek, a nép sokat tanult, jóval otthonosabban mozog a hálón. Ami rosszabb: a kínálati oldalon rengetegen vannak, mindenki éhes, egy-egy szebb velőscsontra azonnal tucatnyian mozdulnak rá, sok befektető pedig változatlanul összerezzen a „dotcom” szóra.. Szóval nagyon okosnak, gyorsnak és hatékonynak kell lenni, különben a lepke tovalibben.

És mi a helyzet a vén kontinensen? Fogalmazzunk finoman: nem került közelebb Amerikához. Ha az előbb a Völgyről beszéltünk, tegyünk egy összehasonlítást: a legnagyobb európai csúcstechnológiai központ, a Cambridge-i, méreteit tekintve (kiterjedés, vállalkozások száma, tőke) csak egyhatoda amerikai testvérének. A kontinens technológiai parkjai, „hubjai” nem jutottak messzire. A világ húsz legnagyobb szoftvercége között talán három olyan akad, amelynek Európában vannak a gyökerei. A programokkal is megtámogatott vállalkozások jó részének nincs más célja, mint a megfelelő pillanatban felkínálkozni egy nagy amerikai felvásárlónak, és aztán irány Tahiti.

Az okok? Van egy egész rakás. Az induló vállalkozások finanszírozásához rendelkezésre álló tőke töredéke az amerikainak. A vén kontinens pénzpiaca nem egységes. Van 25 jogrendszer és ugyanennyi adózási szisztéma, számtalan nemzeti piac és még több nyelv. Vannak kulturális különbségek, politikai ellentétek, van egy nagy, a tervgazdaság sajátos változatát működtető eurobürokrácia. Van okos, de lehorgonyzott, nehezen mozduló munkaerő. Hiány mutatkozik tapasztalt vezetőkből…

A Völgy példája azt mutatja: ha van erdő, van levegő, van pára, langyosság és spórákat hoznak a tavaszi szelek, a gomba nő magától.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.