Tandíj

Görög ismerősömmel, aki tanár az Athéni Közgazdaságtudományi Egyetemen, egy munkához nyárvégi időpontokat próbálunk egyeztetni. Nem könnyű feladat, az ő programja ugyanis megváltozott: egy sor feladatot át kellett ütemeznie júniusról augusztusra és szeptemberre. Hallgatóik nemrég sztrájkba kezdtek, elfoglalták az egyetem épületét, így a kollegám sem mehetett be az irodájába, a tanévet nem tudta rendesen befejezni.

Náluk az egyetemi élet erősen átpolitizált, a pártok céltudatosan szervezkednek a hallgatók között, akik így az országos politikai élet tükörképét adják. A sztrájkolók most a magánegyetemek engedélyezése ellen tiltakoztak. Kollegám szerint az átpolitizáltság miatt nehéz megállapítani, mitől is tartanak tulajdonképpen és mit szeretnének elérni, de valószínűleg úgy gondolják, hogy a fizetős magánegyetemek miatt („diplomát vásárolni”) csökkenne a diplomák értéke, és az ingyenes oktatás hagyománya is megtörhetne. Az egyetemi oktatás jelenleg ingyenes, a hallgatóknak még a könyvekért sem kell fizetniük.

A beszélgetésbe angol barátunk is bekapcsolódik. Náluk szeptemberben indul az új felsőoktatási tandíjrendszer. Forintra átszámolva a hallgatóknak bizony csinos összegeket kell fizetniük egy-egy tanévért. A rövid távú (leginkább pénzügyi) következmények viszonylag jól kiszámíthatók, a hosszú távúak (leginkább társadalmiak) homályosak. Valószínű, hogy ugyanaz fog történni, mint Amerikában: a végzős generációk eladósodottan kerülnek ki az életbe, takarékossági okokból az egyetemi évek alatt kevesebbet mozognak, utána pedig tovább maradnak a szüleiknél, a mostanában szokásosnál is később alapítanak családot és vállalnak gyereket. Az amerikai végzősök helyzetéről mostanában számos cikk jelent meg a sajtóban, lehet őket tanulmányozni.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.