Szomszédság

Pár héttel ezelőtt minden újság címlapján ugyanazt a képet láttam: lángoló autók az éjszakában, körülöttük csuklyás-melegítős emberek. Ez nyilván nem volt véletlen. Vannak azonban olyan esetek is, amikor nem tudom, miért kapja fel ugyanazt a témát egyszerre több újság is. Most például azt látom, hogy az e heti The Economist és Business Week egyforma figyelmet szentel ugyanannak a témának: a közép-kelet európai térség gazdasági fejlődésének és a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének.

Mindkettő megállapítja, hogy a régió országai (nagyjából az EU-hoz frissen csatlakozott államokról van szó, de a vizsgált kosárba berakták Bulgáriát, Horvátországot és Romániát is) kedvelt befektetési központok, népszerű célpontjai az úgynevezett near-shoring akcióknak, azaz a tevékenységek közeli országokba való kihelyezésének. A legfontosabb tanulság: ez a kör a költségek és a tömeg tekintetében aligha versenyezhet a keletebbi országokkal. Hogy mást ne mondjunk, csak Vietnámnak majd’ annyi lakosa van, mint az említetteknek együttvéve. A költségek mellett / helyett tehát más erényeket kell megcsillogtatni: a minőséget, a szakértelmet, a tudást. Ehhez, vonják le a következtetést az újságírók, kiváló oktatási rendszer kell: a fiatalokat a “nehéz” értelmiségi foglalkozások (mérnöki tervezés, informatika, természettudományok) felé kell terelni, nyelvet kell tanítani és különös figyelmet kell fordítani a gyakorlatias és magas színvonalú menedzserképzésre. Az örökölt oktatási adottságokra, például a hagyományosan jó matematikai képzésre még lehet építeni, mondják a lapok, de az oktatás helyzete úgy általában nem biztató.

A cikkek konkrét cégeket és szervezeteket is emlegetnek, így például a magyar Graphisoftot, a román Softwint, a csehországi DHL központot, az indiai Infosys prágai beruházását, a hazai iskolák közül pedig pozitív példaként a CEU-t. A térség országai között verseny van, előnyeik és hátrányaik nem egyformák. Bulgária és Románia például kifejezetten versenyképesek lennének, ha úgy általában rendbe tudnák szedni magukat.

Most már csak egy kérdés maradt: miért pont egyszerre írta meg két ilyen fontos lap mindezt, hosszú, több oldalas cikkekben?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.