Színfolt

Múlt csütörtökön meglátogattam az IQSYS üzleti intelligenciával foglalkozó szakmai napját. Néhány tanulság:

(1) Az üzleti intelligencia (angol rövidítéssel BI) üde színfolt az egyébként meglehetősen lelassult informatikai piacon: a statisztikák és a prognózisok általában gyors növekedést jeleznek neki.

(2) Thomas Davenportnak igaza van, amikor könyvének címében azt állítja, hogy a BI tulajdonképpen “analitikával való versengés”, amiben állandóan egyre magasabb lépcsőfokra kell lépni, mert a technikái tömegcikkesednek, ami ma előny, az holnap bekerülési feltétellé válik.

(3) A rengeteg adatot termelő tranzakciós rendszerek felfelé haladnak az értékláncon, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BI alkalmazásokat először extra, később normál tartozékként beolvasztják magukba, és az általuk támogatott folyamatok döntési pontjaiban automatikusan használatra kínálják őket.

(4) E beolvasztás manapság sokszor vállalatfelvásárlásokban nyilvánul meg: a nagy szoftvercégek előszeretettel vásárolnak kisebb, üzleti intelligenciával foglalkozó cégeket.

(5) Az üzleti intelligencia, mint az üzleti célú informatikai alkalmazások általában, akkor ér valamit a felhasználók szempontjából, ha üzleti célokat támogat, használatának eredményessége üzleti mutatókkal mérhető, érzékelhető. Kivételt képezhetnek azok az esetek, amikor valamilyen kimutatásnak, jelentésnek, analízisnek közvetlen üzleti haszna nincs, ámde valami – például egy állami, tőzsdei stb. előírás – miatt mégis muszáj megcsinálni.

(6) Az üzleti intelligencia eszközei nagyon sokféle döntést, tevékenységet, folyamatot támogathatnak. Üzleti szempontból az egyik legérdekesebb és legfontosabb kérdés az, hogy a mindenféle digitális nyomok alapján mit tud mondani a vásárlói viselkedésről, a vásárlási döntések logikájáról.     

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.