Szerző és jog

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesületben november 22-én konferenciát tartunk a szerzői jogról. Kinek jó egy ilyen rendezvény? Hát például nekem. Nincs értelme tagadni: én nem értek a szerzői joghoz. Pedig kellene. Tevékenységem nagy része szerzői jellegű (most is éppen „szerzek”), ráadásul mint információs termékek tipikus előállítói gyakran támaszkodom mások szerzői műveire.

Vegyük példaként a tegnapi esetet. A jövő év elején kurzust kell tartanom az outsourcingról. Ez a téma mozgó célpont, az anyagok, a példák gyorsan avulnak. Tegnap is éppen friss tananyagnak valókat kerestem a hálón. Egy hirtelen ötletnek engedve felmentem a YouTube-ra, és beírtam a keresőbe: „outsourcing”. Bingó! Több mint kétszáz találat, köztük sok használható anyag, rövid filmek, amelyekkel fel lehet néha rázni a lankadó közönséget.

Találtam például egy röhögtető Simpson-filmet. A kis Simpson (Bart?) felhívja az apját (Homer?) és mindeféle problémákat hoz elő, például hogy éppen meg akarják verni. Az apa mindenre ezt válaszolja: „A megoldás: outsourcing!”, majd jön zárásként egy call center paródia. De van más is, például egy Thomas Friedman film, egy sor CNN elemzés, országreklámok, „Tarsuk itthon a munkahelyeket!” megnyilatkozások, politikai propagandaanyagok.

Tarka és érdekes világ egy kattintásnyira. Csak egy a bökkenő: alig van itt olyan film, amely eredetileg nem valaki másé, nem más szerzői munkája. Vajon levetíthetek én egy osztályteremben, tehát egy afféle félnyilvános helyen egy filmet a YouTube-ról, ami eredetileg valamelyik kereskedelmi tévéadótól származik? Egyáltalán kinek a problémája ez: az enyém, a YouTube-é vagy a tévétársaságé? De mondhatok másik példát is. Egy Leoardo program keretében hónapok óta vitatkozunk azon, hogyan kezeljük a szerzői jogot, vagyis milyen inputokból lehet tananyagokat előállítani és közzé tenni, kinek lesz joga azokat módosítani, törölni, más anyagokkal összekapcsolni stb.

Fogas kérdések ezek, ha valaki hozzám hasonlóan járatlan a jog vonatkozó fejezeteiben. A szerzői jog kérdését azonban lehet tágabb perspektívából is szemlélni. Ez az információ korszak egyik legvitatottabb intézménye: hasznos vagy káros, bevételi vagy költségtényezőként kezeljük inkább, legyen, ne legyen, erősítsük vagy gyengítsük ─ az álláspontok megoszlanak. A jog vonatkozó tételeit, paragrafusait heves támadások érik. A tömeges jogsértésekkel nehéz mit kezdeni. Jól látható hogy a technikai fejlődés alapvető változásokat hozott a „szerzéshez” és a terjesztéshez kapcsolódó eszközök gazdasági sajátosságaiban, a széles körű publikáláshoz szükséges beruházások nagyságában. A tömegek e téren új eszközökkel és képességekkel vannak felruházva, önállósítani tudják magukat. A jognak valahogy követnie kell a változásokat.    

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.