Széles sávon

Meghallgattam a bevezető előadásokat az IHM szélessávú napján, a Millenárison. A nemrég elkészült Nemzeti Szélessávú Stratégia volt terítéken. Egy részletes elemzés vagy tartalmasabb véleménynyilvánítás messze meghaladná e napló kereteit. Mindazonáltal van itt néhány érdekes kérdés, legalább ezek közül említsünk meg néhányat.

Az első mindjárt az, mekkora szerepet vállaljon az állam a szélessávú infokommunikációs közmű kiépítésében. Magyarul: mennyit költsön rá az ismeretlen uniós, illetve hazai adófizető pénzéből. E közmű nyilván magától is megépül, ha az építése és a működtetése jó üzlet az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak. Ennek azonban megvannak a maga korlátai, hiszen egyes távoli elhagyatottabb pontok, szegényebb régiók bekapcsolása nem kecsegtet elfogadható haszonnal, sőt. Az esélyegyenlőséget zászlajára tűző államnak itt közbe kell lépnie, és magára kell vállalnia a terheket, vagy legalábbis azok egy részét. A határvonal ugyanakkor bizonytalan, hiszen a technológiák állandóan fejlődnek, és ami ma nem gazdaságos, az holnap az lehet. Ne feledjük, olyan stratégiáról van szó, aminek az időhorizontja 2013. Valószínűleg többen vállalkoznának arra, hogy megmondják, mik lesznek az akkor élenjáró technológiák és azok milyen gazdasági jellemzőkkel bírnak majd. Megmondanák, de kétlem, hogy mérget mernének rá venni.

A másik: ha az állam pénzt fektet be, a kínálati vagy a keresleti oldalon tegye? Mondja azt, hogy (rész)finanszírozom a közműépítést, aztán csináljatok vele, amit akartok? Vagy inkább bizonyos felhasználási célokhoz (pl. oktatás, egészségügy, közigazgatás, elektronikus üzlet) adjon több pénzt, és azok majd megteremtik azt a fizetőképes keresletet, ami a gazdaságos közműberuházásokhoz kell? Ha ezt teszi, akkor az elképzeléseknek ebben a stratégiában kell szerepelniük, vagy a kérdéses területek stratégiáiban? Esetleg csinálja mind a kettőt, de akkor milyen arányban? Melyik módszer a célravezetőbb? Mi teszi az elért eredményeket fenntarthatóvá?

Harmadik: mi lesz ezzel a stratégiával az elkövetkező választási időszakban és utána? Azt mindenki megtanulhatta, hogy manapság minden kérdés rendkívül gyorsan átpolitizálódik, és amikor valaki véleményt nyilvánít, nem lehet tudni, hogy azt szakmai meggyőződésből teszi, vagy valamilyen politikai célt akar elérni vele. Egy ilyen most összeállított, most publikált kormányzati stratégia nyilvánvalóan már a választási stratégia része is: Könnyű kimondani, hogy politikamentes, kormányokon átívelő gondolkodásra és cselekvésre van szükség, de létezik ma ilyen?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.