Szabad forrás

Meghallgattam néhány Ph.D hallgató kutatási beszámolóját a Debreceni Egyetemen. Egyikük a nyitott forráskódú szoftvereket választotta témául. Rögtön ki is alakult némi vita arról, van-e ebben elég muníció egy doktori értekezéshez.

Szerintem van, bőven van. Ott van maga a jelenség, hogy emberek a világ minden pontjáról önként összeállnak és olyan dolgokat raknak össze, amik egyes kategóriákban komoly piaci részesedést tudnak szerezni maguknak. Vitatható, hogy pontosan mik is tartoznak ide, de leltárba vehetjük nyilván a Linuxot, az Apache-ot, a Navigatort, de az “open source” jelszó ott van például az IBM zászlaján is. Azon is elgondolkodhatunk, ebbe a családba soroljuk-e be például a Wikipédiát.

De maradjunk az ősi formánál: sokan önként összeeállnak és… Mi ez közgazdasági szempontból? Vegyük az alapkérdést: ahogy csinálják, ahogy szerveződnek, az hierarchia vagy piac? Esetleg hiererchia és piac? Vagy se hierarchia, se piac? Milyen szerepe van itt a profitnak? Kakukktojás, valamiféle deviancia a mindent átható piacgazdaságban ez a modell? Van itt üzleti modell vagy lehet ilyet csinálni? Versenyképes ez az üzleti modell? Mit lássunk ebben a szerveződési formában? Talán a “tudásgazdaság” egy nagyonis életképes munkaszervezési mintáját? Jó ez a minta annak a kialakuló új (?) értelmiségi rétegnek, amely egyre kevésbé kötődik hagyományos szervezetekhez és egyre inkább a “freelance” azaz “szabad zsoldos” vagy “szabad önkéntes” mintát követi?

Ha nekem kellene doktoranduszként ezt a témát feldolgoznom, először valószínűleg valamilyen vizsgálati szempontrendszert állítanék össze a konkrét példák feldolgozásához: elindulás, történet, működési mód, intézményesülés, koordináció, ökoszisztéma stb. Majd megpróbálnám kideríteni a közös és az eltérő vonásokat. Aztán a terepszemle után jöhetnének a kérdések…

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.