Suli

Mindig lecsapok azokra az írásokra, amelyek az informatikai beruházások hatásának mérésével és értékelésével foglalkoznak, ami egyébként nem egyszerű feladat, pláne ha az ember a dolgok mélyére akar hatolni. Nem egyszerű, mert a hatás olyan réteges dolog. A legfelső réteget a különböző elterjedtségi mutatók adják:  beruháztunk egy csomó pénzt és ennek eredményeképpen nagyobb lett az egy családra / főre / falura / vállalkozásra eső számítógépek száma, ennyivel többen csatlakoztak rá az internetre, ennyi és ennyi kapcsolat lett széles sávú, ennyivel több weboldalt töltöttek le, ennyivel több e-mailt küldtek. A második réteg azt mutatja, mire használták ezeket az eszközöket, azaz mennyit tanultak, dolgoztak, könyveltek, rajzoltak, terveztek, modelleztek, szimuláltak stb. velük. A harmadik rétegben pedig arra kellene választ keresni, hogy mindennek aztán mi lett az eredménye, mi lett jobb, gyorsabb, megbízhatóbb, kényelmesebb, olcsóbb, okosabbak lettek-e az emberek, olcsóbb lett-e a kelkáposzta, lett-e jobb termékünk, nézhetőbb-e a tévéműsor, gyógyítani tudjuk-e a madárinfluenzát.

Az első réteggel viszonylag könnyű a dolgunk, ahhoz könnyű mérőszámokat találni. Sok tanulmány meg is áll ezen a szinten: ennyivel több embernek lett gépe, de hogy mire használják, az már az ő dolguk. A másodiknál már nehezebb a feladat, aki pedig a harmadikról is mondni akar valamit, az kemény fába vágja a fejszéjét.

Egy tárgyaszvas keresés kapcsán, mintegy véletlenül jutotam el Austan Goolsbee honlapjára. A Chicagói Egyetemen dolgozik és a jelek szerint sokat publikál. Megtaláltam egy olyan írását (The Impact of Internet Subsidies for Public Schools), ami az internettel kapcsolatos beruházások állami támogatásának hatását vizsgálja az állami iskolákban. A társszerző Jonathan Guryan volt.  Az amerikai kormányzat, az internet terjedését és használatát segítendő, támogatási programot hirdetett meg az iskolák informatikai beruházásaihoz. Austan Goolsbee és Jonathan Guryan pedig mindenféle adatokat gyűjtött össze ezekről az iskolákról, hogy megállapítsa, hasznosult-e ez a támogatás.

Vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy ha a felső réteget vesszük, azt mondhatjuk: igen, hasznosult. A támogatást sok iskola tényleg igénybe vette, és a beruházások eredményeként nagy mértékben megnőtt az internetre kapcsolt tantermek száma. A mérés elég pontosan elvégezhető: egy tanteremben vagy van internet, vagy nincs. Goolsbee és Guryan  érdekes különbségeket mutatott ki egyes iskolafajták között, de a lényeg ugyanaz: a beruházások megtörténtek, a tantermekben ott az internet.

Goolsbee és Guryan nem elégedett meg pusztán a felső réteg vizsgálatával. Feltettek egy másik kérdést is: a beruházások, azaz az internet tantermi megjelenésének hatására javult-e a diákok teljesítménye? Ez bizony már a harmadik réteg a mi rétes-modellünkben. Olyan vizsgaredményeket gyűjtöttek össze, amelyek évről évre viszonylag jól összehasonlíthatók. Modelleztek és teszteltek. Az eredmény: a teljesítmény nem javult, vagyis nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni a beruházások és a tanulói teljesítmény között, legalábbis a vizsgált periódusban (1996-2000) nem.

Goolsbee és Guryan nem esett kétségbe. A hideg logika emberei révén egész sor lehetséges magyarázatot sorolnak fel az írásukban. Lehet, mondják például, hogy a hatás csak jóval később fog jelentkezni, a vizsgált időszak túl rövid volt. Az is lehet, hogy a hatás olyan tanulói teljesítményekben, képességjavulásokban jelentkezik, amit ezek a vizsgák nem tudnak mérni. Az sem kizárt, hogy a hatás pozitív, de a teljesítményre más tényezők is hatnak, amelyek visszahúzták az eredményeket. Persze az sem kizárt, hogy a beruházások tényleg nem javítanak semmit a nebulók teljesítményén.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.