Semmi tinta

Egy innovációs tárgyú előadásra készülök éppen, ezért mindig felkapom a fejemet, ha valamilyen példát találok. Clayton Christensen egyik előadásában érdekes diára bukkantam. Három oszlopban vállalatok sorakoznak. Az oszlopok tetején egy-egy szó: múlt, jelen jövő. Mint tudjuk, Christensen professzor a romboló (disruptive) innovációkkal foglalkozik. Ennél a típusnál gyakran előfordul, hogy az innováció hatására átrendeződik a versenymezőny. A dia sorai azt mutatják, hogy a professzor szerint egyes iparágakban kié volt a múlt, kié a jelen, és kié lesz a jövő. A múltat és a jelent jól meg lehet ragadni a piaci adatokkal, a jövő viszont nyilván bizonytalan.

Az egyik sorban három név szerepel: Xerox, Canon, Zink. Az első kettőt eddig is ismertem, a harmadikkal most találkoztam először. A Harvard tanára szerint a Xerox és a Canon iparágában övé lehet a jövő. Mit tud a Zink? A neve azt jelenti, hogy „zero ink”, vagyis nyomtatás festék nélkül. Olyan papírt készítenek, amiben valamilyen kristályos anyag van, a kristályok pedig hő hatására megváltoztatják a színüket. Mivel a folyamat szabályozható, ezzel az eljárással festék nélkül lehet előállítani jó minőségű színes képeket, a jelek szerint elfogadható áron. 

Kell persze egy készülék, ami a digitális jeleket átviszi a papírra. Ezzel a Zink partnereként a Polaroid jelent meg. A Polaroid PoGo egy nagyjából sétálómagnó-méretű, zsebben hordható, elemmel működő nyomtató, ami Zink papírral van feltöltve. Megnéztem róla néhány filmes ismertetőt a YouTube-on (van belőlük vagy legalább fél tucat). Minden bemutató mobiltelefonos fényképezéssel indul. Kattints a mobiloddal, után rádión küld át a képet az aprócska printerbe, és körülbelül húsz másodperc múlva kezedben az elfogadható minőségű fénykép, szárítani se kell, a háta pedig ragad, azonnal kiteheted a falra vagy beragaszthatod egy albumba.

Jópofa. A kérdés az, hogyan értékeljünk egy ilyen újdonságot. A reklámfilmek azt sugallják – Christensen professzor szavaival -,  hogy itt egy nem-fogyasztási helyzet van: mobiltelefon van az ide-oda mászkáló ember zsebében, printer viszont általában nincs. A PoGó erre ad megoldást: a marketingesek fő célpontjai a bulizó, kiránduló, nyüzsgő tizenévesek, akik minden jópofa dolgot lefényképeznek, a mobiljukkal persze Ahhoz, hogy valóban a Zinké legyen a jövő, az innovációnak ki kell törnie ebből a körből. Képes lesz erre? Mekkora pontenciál van benne? Klasszikus romboló innovációval állunk szemben, á la Christensen? Passzol a professzor modelljeihez? A Zinket és a PoGót mindenesetre besoroltam a példatárba.  

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.