People who fucked up capitalism

A híres író az őszi tájat bámulja dolgozószobája ablakából. A távolban birkák legelnek. A kerítés tetején macska heverészik. Az író dohányt töm a pipájába, rágyújt. Fehér füst bodorodik, megnyugtató illat tölti be a szobát. Írni kellene valamit – gondolja az író. De mit? Megcsörren a telefon. Az író felemeli a kagylót.

A Nemzeti Színház igazgatója vagyok – mutatkozik be a hívó. Szeretnénk megkérni, hogy írjon egy drámát a gazdasági válságról, méghozzá gyorsan, ha lehet. A válságról? Kérdi az író. Nem értek én ahhoz… Nem baj, már mindent megszerveztünk! – válaszolja nyugodtan a híres színház híres vezetője. Küldjük a listát, hogy kikkel kell találkoznia. Pénzemberek, közgazdászok, újságírók, elemzők… Kap egy állandó kísérőt, aki mindent megmagyaráz. Masa a neve, a Financial Times jövendőbeli munkatársa. A költségekkel ne törődjön…

Valahogy így képzelem el David Hare drámájának megszületését. A címe talányos: “The Power of Yes”. A gazdasági válságról szól, a mostaniról. Jómagam Soros György előadásán hallottam róla az Akadémián, ahol két szereplője is jelen volt, az egyik maga az előadó. Megvettem és elolvastam. Ha valaki emlékszik még a “Requiem egy hadseregért” című dokumentumdrámára (óriási siker volt még az átkos rendszerben), valami hasonlót várjon.

Hare író, nem közgazdász, a darabot ennek megfelelően kell értékelni. A szerző nem akar új közgazdasági elméletet alkotni, sem valamilyen meglévőt támogatni, illusztrálni. Az események mögött az ember érdekli, meg a rendszer, amelyben az ember cselekszik. A morális tanulság érdekli. 

A szereplők pénzemberek, közgazdászok, elemzők, újságírók. A cselekmény az ő megnyilatkozásaikból rajzolódik ki. Igen, a cselekmény, hiszen van itt egy történet, amely a maga logikáját követi, akciók és reakciók formájában: politikai döntések, banki reakciók, apró lépések nyomán felhalmozódó feszültségek, napvilágra kerülő problémák, kapkodó reakciók, újabb lépések, még nagyobb problémák, tetemek a színpadon mindenfelé…

Hare beszélgetőpartnerei sorra megszólalnak. Emberek döntési helyzetekben. Milyen emberek milyen helyzetekben? Ez itt a lényeg. A díszlethez tartozó iskolai táblánál híres közgazdász magyarázza a történet – vagyis a válság – kibontakozásának logikáját: S-L-U-M-P, vagyis Sub-prime, Liquidity, Unravelling, Meltdown, Pumping… A gép forog. A színpadon Shakespeare-i dráma. Az író kérdez, a bankárok, közgazdászok, újságírók válaszolnak. Néha önálló életbe kezdenek, maguktól szólalnak meg, kommentálnak.

Mi történt 2008. szeptember 15-én? Tényleg leállt négy napra a kapitalizmus motorja? Miért történt meg, ami történt? Miért hiteleztek fűnek-fának? Hogyan csomagolták újra a mérgezett papírokat? Miért vásároltak belőlük nagy tömegben tapasztalt, jól képzett, világklasszis tanácsadókkal körülvett befektetők? Miért éppen Izland, miért a skót bankok? Miért pont a Lehman kezét engedték el? Miért kell táncolni, ha szól a zene? Hová tűnik a vagyon? Kinek a kezében marad a forró tégla? Kik hullanak el, kik jönnek ki nyertesen az egészből, leverve a port a nadrágjukról? Tényleg a kínaiak járnak jól? Közben képzeletbeli inasok kiabálnak: Nézzétek má’, a király meztelen! Igen, most éppen meztelen.

Szellemes bemondások sorozata. Socialism for the rich… Business as usual for everybody else… How many of the people who fucked up capitalism came from Harvard… Masa, az író szellemi útitársa magyaráz. Mindenki magyaráz. Tünetek, betegségek, hajlamok keverednek. A matematikai modellek mögött felsejlik az ember. Erre jó az irodalom. Érdekes vállalkozás ez. Drámát a válságról, de gyorsan. Lehet, hogy egy elméleti közgazdásznak égnek áll a haja a színpadon látottaktól. Nem baj. Ez is egy látószög, fontos látószög. A színház a helyén van. Az eredmény elgondolkodtató. 

Képzeljük el, hogy a híres író gödi / dunabogdányi / szentendrei házának dolgozószobájában ül. A távolban birkák legelnek, a kerítésen macska mosdik. Írni kéne valamit… De mit? Megcsörren a telefon: a Nemzeti Színház igazgatója vagyok… Az író csomagol, a kapu előtt már ott várja az autó, benne Mariska, a népszerű gazdasági lap újságírója. Az ölében csíptetős táblán hosszú lista nevekkel…   

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.