Nyitott

„Bár Kínában évente három millió számítógépet adnak el, az emberek nem fizetnek a szoftverért” – mondta Bill Gates 1998-ban a Washington Egyetemen. „Egy nap mégis fizetni fognak majd. És amíg lopnak, azt akarjuk, hogy a mienket lopják.”

A Microsoft vezére meglehetősen rugalmasnak mutatkozik itt a szerzői jogokat illetően. Az idézetet Henry Chesbrough új könyvének (Open Business Models) jegyzetei között találtam. A Berkeley külsős professzora szerint Gates jól taktikázott. Mindennek megvan a maga szezonja, így a szerzői jogok, a szabadalmak szigorú védelmének is.

A szellemi tulajdon védelmének stratégiáját az adott technológia életciklusának fázisaihoz kell igazítani. Az életciklus négy fázisból áll. Az elsőben meg kell teremteni magát a szellemi tulajdont, és ki kell találni, milyen szerepe lehet majd a vállalat üzleti modelljében. Ha az új technológia jól illeszkedik a már meglévő üzleti modellhez, keményen védeni kell. Ha nem, ha új üzleti modellt kell kitalálni és elterjeszteni, jobb lehet, ha a vállalat kinyitja a kapukat, hogy az újdonság terjedjen és szabvánnyá, domináns megoldássá váljon (lásd Bill Gates szavait fentebb). A második fázis a piaci felfutásé. A szellemi tulajdonnal itt óvatosan kell játszani: ha a vállalat túl zárt, az újdonság nehezebben fog terjedni, ha túl nyitott, mások halászhatják el a hasznot az orra elől – lásd az IBM esetét a PC-vel.

Az érettség fázisában aratni kell. Azon kell gondolkodni és ügyködni, hogyan lehetne az adott technológiáról minél több bőrt lehúzni sokféle üzleti modellel, újfajta felhasználási módokkal, ami kellő nyitottságot feltételez a szellemi tulajdon kezelése tekintetében. Az utolsó fázisban, a hanyatlás idején a jogokat át lehet adni másnak, olyanoknak, akiknél még jók lehetnek valamire.

E leírásból is látható, hogy Chesbrough a nyitottság híve. Könyve bizonyos értelemben újabb adalék a hagyományos, zárt vállalati struktúrák felbomlásának folyamatához. A zárt belső értékláncú vállalatmodell egyre inkább elavul – állítja. A fejlődés erőinek hatására a belső kapcsolatok piaci viszonyokká alakulnak, a korábbi zárt belső kapcsolatrendszerek helyére mindenféle közvetítők lépnek. A régi modell szerint a vállalat kifejleszt valamit a saját laboratóriumában, a szellemi tulajdont szépen levédi, aztán a saját kerítésén belül szépen használatba veszi, termel a gyáraiban, majd megjelenik az újdonsággal a piacon. Az új modellben a vállalat saját fejlesztéseit másokéval vegyíti, szellemi munkájának általa nem hasznosított eredményeit piacra dobja, szabadalmakat, innovációkat ad és vesz, a fentebb leírt módon taktikázik a védelemmel és a nyitottsággal. A zárt és lineáris folyamat helyébe bonyolult vágányhálózatú vasúti pályaudvar lép, ahonnan mindenfelől érkeznek és indulnak szerelvények.

Ez bizony a hálózatosodás, ez alkalommal az innováció és a szellemi tulajdon szemszögéből nézve.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.