Nyelvvizsga

A kontroll alapja a mérés. Tudni kell, honnan jövünk, hol vagyunk, hová megyünk. A mérés azonban csalóka dolog, mert mint köztudott, nem minden mérhető ami fontos, és nem minden fontos, ami mérhető. Gyakran tapasztaljuk, hogy az irányításban a mérhető kiszorítja a nem mérhetőt: ami mellé mércét tudunk rakni, amit számokkal, adatokkal ki tudunk fejezni, elvonja a figyelmet más, néha az előbbieknél fontosabb dolgoktól.

A napokban több írás került a szemem elé a diplomázás feltételéül szabott nyelvvizsgákról. A statisztikák szerint sok végzett, minden vizsgát sikeresen letett fiatal nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Egy szülői szervezet hevesen tiltakozik a nyelvvizsga mint követelmény ellen. Esélyegyenlőségre hivatkoznak, arra, hogy a felsőoktatási intézmények egy részében nincs is nyelvoktatás, a különórák pénzbe kerülnek, stb. Mások meg azzal vágnak vissza, hogy Európába tartunk vagy már ott is vagyunk valahol a peremén, modern értelmiségi nincs nyelvtudás nélkül.

A magam részéről azokkal értek egyet, akik szerint a diploma kiadásához nem kellene nyelvvizsga-papírt kérni. Ez a papír szépségtapasz, pótcselekvés: egy mérhető valami (vagy van, vagy nincs, vagy közép- vagy felsőfokú), ami eltakarja a lényeget.

A lényeg: el lehet-e végezni egyetemi kurzusokat, fontos tárgyakból le lehet-e vizsgázni az adott szakmához nélkülözhetetlen idegennyelv-tudás nélkül. (Az informatika esetében például ilyen az angol, kétség nem fér hozzá.) A kérdés tulajdonképpen nem az, szerzett-e valaki valamikor a gimnázium harmadik osztályában, vagy valamilyen államvizsga utáni gyorstalpalón nyelvvizsgapapírt, hanem hogy a szakmájához képes-e valóban használni a nyelvet. Ennek nem nyelvvizsgán, hanem adott tárgyak oktatása és az azokhoz tartozó vizsgák során kellene kiderülnie, az egyetemnek pedig természetesen lehetőséget kellene adnia az ilyen jellegű tudás elsajátítására.

Ez nagyjából azt jelentené, hogy előre közölni kell a jelentkezőkkel: ezen a szakon bizonyos tárgyak esetében elengedhetetlen az idegen nyelvű szakirodalom ismerete, az oktatás is részben vagy egészében ezen a nyelven folyik, a feladott kötelező irodalomban idegen nyelvű anyagok is vannak. A sikeres vizsga azt is igazolja, hogy a hallgató használni tudta a kérdéses nyelvet vagy nyelveket. Ez így statisztikailag nehezebben mérhető, de talán közelebb kerülnénk a lényeghez.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.