Nincs

Ma fél nyolckor kezdtem el dolgozni. Volt egy tervem, hogy mivel kezdem a napot. Nem, sikerült megvalósítani, mert nem volt internet. Még most sincs, amikor ezeket a sorokat írom, háromnegyed tizenkettő felé. Hogy miért nincs, nem tudom. Reggel olvastam valami kábellopásról, talán azért. Nicholas Carr gondolatai jutnak az eszembe: az internet számomra nem jelent versenyelőnyt, mert másoknak is van. Ha viszont nekem nincs, bajba kerülök. A biztonság, a folyamatos szolgáltatás kulcskérdés.

Itt van előttem egy térkép, a tengeralatti kábelek útvonalát mutatja. Vaskos vonalak Észak-Amerika és Európa között, hasonlóak Észak-Amerika és egyes ázsiai célpontok között, vékony hajszálak Afrika körül. Ez is egyfajta helyzetkép a világ állapotáról. A kábelek közül néhány a közelmúltban felmondta a szolgálatot. Egész országok, országrészek szakadtak el a világtól. Az okok nem világosak. Földrengés? Baleset? Szándékos akció? Egy titokzatos tengeralattjáró, talán a Jimmy Carter? Az összeesküvés-elméletek hívei szerint valamiféle főpróbasorozat volt: ezek a kábelek, a mai világ ütőerei, célpontokká válhatnak.

Most éppen kipróbálhatom, milyen az, ha több órája nincs már háló, pedig szinte mindent azon kell csinálni. Meglátjuk, mikor kerülhet be ez a bejegyzés ide a blogba. (Azóta eltelt egy kis idő, most éppen 15:30 van, még most sincs internet.) (Most 16:30 van, internet sehol. Pár perc múlva hazamegyek, otthon állítólag semmi gond.)

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.