Munkaerő

Érdekes munkaerő-piaci elemzés a Business Week legfrissebb (április 9.) számában. Egy Manpower-felmérésre és vállalati tapasztalatokra hivatkozva arról adnak hírt, hogy egyre több vállalat ütközik munkaerő-korlátokba, vagyis nem talál elegendő embert. Persze nem arról van szó, hogy elfogytak az emberek, hanem arról, hogy az adott bérszínvonal mellett és egyéb körülmények közepette fontos posztokra egyre nehezebb embert találni, a probléma tehát nem mennyiségi, hanem strukturális jellegű.

A Manpower márciusban 27 ország 37.000 munkaadójánál vizsgálódott, és azt találta, hogy 41%-uk toborzási problémákkal küzd. Értsd: nincs ember, aki alkalmas lenne, és az adott bérért vállalná a munkát. Az egyik vállalatnál mesélik: az alkalmazottak hazamentek az ünnepekre, és egy részük egyszerűen nem jött vissza, eltűnt, felszívódott. Az indiai Infosys-nél pályázókban nincs hiány: tavaly 1,3 millióan (!) jelentkeztek náluk munkára, de a vállalat statisztikái szerint csak két százalékuk alkalmas arra, hogy valóban munkába álljon a cégnél.

A cikk külön foglalkozik Romániával és Bulgáriával, mint két fontos offshore-outsourcing célponttal. Aki azt hiszi, hogy a munkaerőpiac szempontjából két feneketlen zsákról van szó, téved – állítja a lap. Romániából 2,5 millió ember távozott külföldre munkát keresni. A betelepülő nagy cégek még viszonylag könnyen találnak maguknak embert, a kisebbek viszont a kisebb városok és a falvak felé szorulnak. Hasonló a helyzet Bulgáriában is. Az igényesebb munkakörökben a fizetések gyorsan emelkednek, a kínálat viszont nehezen tart lépést a kereslettel, hiszen az oktatás ciklusideje hosszú, ráadásul reformokra is szükség lenne.

Kiket keresnek a vállalatok? A Manpower-jelentés országokra bontott adatokat szolgáltat erről: Mexikóban például gyári munkásokat és számviteli szakembereket nehéz találni, az USA-ban kereskedőket és tanárokat (?!), Indiában mérnököket, informatikusokat. Mindegyik elé ki kellene tenni a jelzőt: mérnököt, kereskedőt, mert rossz (alulképzett, tapasztalatlan, nyelvet nem beszélő, kulturális igényekhez alkalmazkodni nem tudó stb.) ember persze van. (Ne feledjük: csak India évente 400.000 műszaki diplomást bocsát ki az iskoláiból.)

Érdekes jelenségcsokor ez, több szál fut itt össze, több kérdés találkozik itt egymással: el lehet merengeni a „jobless recovery” sorsán, a GDP-n való osztozkodáson a tőke és a munka között, az oktatás strukturális problémáin, az offshore-outsourcing kilátásain, a vállalatok humánpolitikai alternatíváin (leszállítani az igényeket? több bért adni? jobban együttműködni a felsőoktatással? tovább kutakodni a globális munkaerőpiac bugyraiban?), a helyzet és a változások nyertesein és vesztesein, a modern technológia munkaerő-piaci hatásain, stb.      

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.