Móricka és a K+F

Köztudott, hogy Mórickának mindenről „az” jut az eszébe. Nekem meg, többféle okból, mostanában az outsourcing, annak is az off-shore változata. Most olvastam el a The New York Times cikkét (január 7.) a kutatási-fejlesztési célú amerikai kormányzati kiadásokról. Tavaly Bush elnök azt ígérte, hogy a versenyképesség javítása érdekében a kutató szektor idén több pénzt fog kapni. Aztán kiderült, hogy túl nagy a deficit, és a tervezők elővették kést meg az ollót. Az eredmény: nem több pénz lesz K+F-re, hanem kevesebb.

Mit tehet az, aki mégis akar valamit? Olcsóbb forrásokat, olcsóbb megoldásokat kell keresnie a kutatási feladatokra. És hol találhatja meg ezeket? Hát azokban az országokban, akik pont erre várnak, erre készülnek: bízzátok ránk, majd mi megcsináljuk. A K+F olcsóbb országokba való vándorlásának tendenciája tehát valószínűleg erősödni fog.

Aztán még valami. Itt van előttem az American Association for the Advancement of Science grafikonja a kormányzati kutatási alapok nagyságáról. Négy területetre van bontva: biomedical, enginering, physical sciences, valamint math and computer sciences. A második és az utolsó költségvetése a nyolcvanas-kilencvenes években emelkedett, a fizikai tudományoké az utóbbi húsz évben lényegében stagnált. A pálmát a biomedical kategória viszi el: a nyolcvanas évek közepén került az élre, most pedig, ha jól saccolom, többet kap, mint az összes többi együttvéve. Amúgy mind a négy görbe legvége lefelé konyul.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.