Ment-é előbbre?

Az Obama-kormányzat tervei szerint az Egyesült Államokban 19 milliárd dollárt költenek az egészségügyben információs technológiára. Ez is adhatta az ötletet a Harvard orvosi egyeteme három szakemberének ahhoz, hogy nagyszabású kutatási program keretében megvizsgálják az informatika hasznosulását a kórházaknál.

Három nagy tényezőcsoporttal dolgoztak: az informatizáltság szintjével, az adminisztratív költségekkel és a gyógyászati minőséggel. Kórházak ezreiről gyűjtöttek adatokat különböző adatbázisokból. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a költségek csökkenésére vagy a minőség javulására vonatkozó korábbi jóslatok beváltak-e. Az óriási adattömegre mindenféle statisztikai elemzési eljárásokat szabadítottak rá, idősorokat elemeztek, korrelációkat vizsgáltak, az informatizáltság különböző szintjén álló intézményeket hasonlítottak össze. Húszegynehány jellegzetes kórházi informatikai alkalmazást azonosítottak a diagnosztikai adattáraktól kezdve az adatbányászaton át a vezetői információs rendszerekig.

Az eredményeket a The American Journal of Medicine-ben közölték.

Vajon csökkentek az adminisztratív költségek és javult a gyógyászati minőség a számítógépek elterjedésével? Vajon jobb a minőség, alacsonyabbak a költségek ott, ahol több alkalmazás van hadrendbe állítva?

Ne kerülgessük a forró kását: az eredmények nem valami biztatóak.

A kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a számítógépesítés csökkentette volna a költségeket, vagy felpörgette volna az adminisztrációt. A költségek tekintetében a helyzet helyenként ennek az ellenkezője: ahol felgyorsították a számítógépesítést, ott a költségek is gyorsabban kezdtek növekedni, különösen rövid távon, az alkalmazások bevezetése után.

Jó hír viszont, hogy a gépesítettség mértéke valamennyit javítani látszik a gyógyászati minőségen, de nem sokat.

A költségcsökkentés, a minőség és az informatizáltság között a legtöbb alkalmazást használó intézmények körében sem tudtak határozott összefüggést kimutatni. A kis minőségi javulást óvatosan kell kezelni, mivel a vizsgálatba bevont mutatók a folyamatokra vonatkoznak, és nem az eredményekre. Viszonylag jobb eredményt csak néhány, egyedi fejlesztésű szoftvereket használó kórház tudott felmutatni.

A vizsgálat szerint az elektronikus beteglapok használata nem hozott javulást az ambuláns kezelés minőségében, az elektronikus receptírás nem csökkentette a hibák számát.

A fenti és a cikkben ismertetett további eredmények fölöttébb elgondolkodtatóak. A cikkben közölt elemzés alapvetően statisztikai jellegű, a kutatók az oksági összefüggésekkel, a magyarázatokkal csak érintolegesen foglalkoztak, inkább kérdéseket feltéve, mintsem állításokat megfogalmazva.

Magyarázat többféle is lehet. Lehet, hogy a számítógépek az egészségügyben valóban csak csekély mértékben befolyásolják a költségeket és a minőséget. Lehet, hogy befolyásolják, de a hatásukat más tényezők kioltják, semlegesítik. Lehet, hogy a gépesítés ellenére az egészségügy az alapjait tekintve nem vagy alig változik: egy fecske (a számítógép) nem csinál nyarat, ahhoz a rendszer számos elemének is meg kell változnia.

Lehet, hogy a határozottan pozitív hatások csak az informatizáltság bizonyos szintje fölött jelentkeznek, addig inkább csak a költségeket meg a terheket növelik.

Lehet, hogy nem várt mértékű időbeli elcsúszásról van szó: a mai informatikai fejlesztések pozitív hatása csak több év után várható, ahogy ez más szektorokban is megfigyelhető. Lehet, hogy egyszerűen meg kell fizetni a tanulópénzt.

Mindenestre elég ránézni az egészségügy számaira ahhoz, hogy nyugodtan kijelenthessük: az ilyen vizsgálatok nagyon fontosak és érdekesek, alapvető feltételei a tisztánlátásnak és a programok melletti vagy elleni józan érvelésnek, tehát jó lenne velük itthon is találkozni 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.