Medve

Meglátogattam az élet enciklopédiáját. Ez így nagyon szépen hangzik, és tényleg az. Egy újságcikkben bukkantam rá, és persze rögtön kíváncsi lettem, már csak azért is, mert érdekelnek azok a dolgok, amiknek az internet és a háló nélkül nem lenne semmi esélyük, vagy csak jóval szűkebb dimenziókban létezhetnének.

Egy projektről van szó, ami az Encyclopedia of Life nevet viseli. Egy harvardos biológus, bizonyos E. O. Wilson neve fémjelzi, de ne felejtsük el megemlíteni a MacArthur és a Sloan alapítványokat, akik a pénzt adják, első körben 12,5 millió dollárt. Miről is van szó tulajdonképpen? A minta minden bizonnyal a Wikipedia. Csináljunk közösen egy hatalmas enciklopédiát a világon létező élőlények számára. Minden fajnak legyen egy saját, információkban gazdag, felhasználóbarát, tudományos szempontból megbízható, interaktív, színes, csábító weboldala.

Mekkora lesz ez az enciklopédia? A Földön jelenleg állítólag 1,8 millió azonosított faj él a bacilusoktól az elefántokig. A biológusok szerint a még azonosítatlanok, elnevezettlenek ennél jóval többen vannak, a teljes szám akár a tízmilliót is elérheti. Ráadásul a modern genetikai kutatások azt is gyakran kimutatják, hogy amit eddig egy fajnak hittünk, az valójában több. Az afrikai elefánt például nem egy faj, ami számomra nagy meglepetés, és akkor a trükkös lemmingekről még nem is beszéltem. Ráadásul fajok jönnek-mennek, az élet változik, és időnként mi is okosabbak leszünk.

Szóval több millió potenciális weboldal. Ilyen vállalkozás csak kollektív formában, az interneten és a hálón képzelhető el. Gigantikus biológiai wiki, jövendő biológiatanárok, érettségiző diákok, szabadidőre vágyó szülők (szórakoztassa a gyereket az internet, de közben ne legyen lelkiismeret-furdalásunk) álma. Milyenek az esélyek? Abból, amit eddig látok, azt mondanám: nem rosszak. Nagy nevek, nagy intézmények, sok pénz az induláshoz.

A szervezők szemlátomást tanultak a Wikipedia példájából. Honlapjukon, elegáns bemutatkozó filmjükön látom, milyen struktúrát képzelnek el. Az eddigi példákból arra következtethetünk, hogy az ilyenfajta kollektív alkotásnak akkor vannak esélyei, ha a közreműködők között sok a megszállott, a feladat jól strukturálható, van egy jól kidolgozott, következetesen érvényesített struktúra, a munka nagyrészt párhuzamosan végezhető, az integrációhoz és a minőségellenőrzéshez pedig van egy elfogadott kormányzási mechanizmus, a hibakeresést ezrek és ezrek végzik.

Úgy tűnik, itt megvannak ezek a feltételek. Érdemes lesz időnként meglátogatni őket, egyrészt mert a jegesmedvék jópofa állatok, másrészt mert egy ilyen kísérletet figyelni kell, példaként kell használni, le kell vonni belőle a tanulságokat.    

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.