MBA

A mostani szemeszterben két hazai MBA programon tanítok, és néhány közös foglalkozás formájában lehetőségem volt betekinteni két amerikaiba is (Texas Austin és Maryland). Sok tanárral és diákkal van alkalmam beszélgetni, és persze az ember konferenciákon, metrón, moziban volt hallgatókkal is összefut. A közvetlen tapasztaltok mellett akadnak statisztikák és mindenféle elemzések is. Mindezekből jól látszik, hogy az üzleti diplomák, az MBA-k világa változóban van.

Vegyük először a statisztikákat. Az MBA ugyebár Amerikából származik, lássuk tehát az ottani trendeket. Kezdjük a lényeggel: ki fizet az oktatásért? 2001-ben az úgynevezett “executive MBA”-kon (EMBA), tehát a tapasztaltabb, magasabb beosztású üzletembereknek szóló programokon 20% alatt volt azoknak az aránya, akik mindent a saját zsebükből fizettek. Ez az arány 2005-ben már megközelítette a 25%-ot. Mindeközben 40% alá csökkent azoknak a hallgatóknak az aránya, akik esetében a teljes részvételi díjat a vállalatuk pengette le az asztalra. Ha ez a tendencia tartósnak bizonyul, világos az üzenete: a tudásodról egyre inkább önmagadnak kell gondoskodnod.

De másfajta értelmezésre is lehetőség van: az érintettek körében gyengül a kapcsolat a munkaadók és a munkavállalók között. Azt, hogy tényleg így áll a helyzet, egy másik trend is alátámasztani látszik: 2005-ben a diplomázó hallgatók majdnem 40%-a új állást keresett. Ez az arány 2002-ben még 20% alatt volt. A két jelenség között minden bizonnyal összefüggés van: “Miért fizessek az oktatásodért, ha elmész tőlem?” – kérdezheti a vállalat;  “Miért legyek hűséges hozád, ha nem fizeted ki a tandíjamat?” – kérdezheti az alkalmazott.

Nézzük tovább az amerikai statisztikákat. A Business Week által jegyzett harminc vezető üzleti iskolába 2004-ben közel 30%-kal kevesebb hallgató jelentkezett, mint 1998-ban.  Eközben a részvételi díjak nagyjából 55%-kal emelkedtek. A frissen végzett MBA hallgatók kezdőfizetése 1998. és 2000. között emelkedett, 2000. és 2004. között viszont gyakorlatilag stagnált.

A fenti és más piaci trendek hatására változik az üzleti iskolák világa is. Az MBA programok rövidülnek, az időbeosztásuk egyre inkább az elfoglalt, sokat utazó vezetők munkastílusához igazodik. Bár az MBA eredetileg egy általános üzleti diploma, egyre több szakosított változat jelenik meg, vagyis az iskolák egy-egy piaci szegmenshez igyekeznek igazodni. Ez természetes jeleség olyan érett piacokon, amelyeken alapvető trend a tömegcikesedés: valamiben különbözni kell a többiektől. Az oktatásban egyre fontosabb szerepet kap a modern infokommunikációs technológia. A piaci verseny egyre élesebb, az agresszív marketing egyre fontosabb szerepet kap.

A tartalmi alkalmazkodásnak sok érdekes kérdése van. Az elmúlt hetekben vitákon, értekezleteken, beszélgetés közben többször is találkoztam a tantárgystruktúra problémájával. Egy jó MBA minden bizonnyal az üzleti élet tükörképe. Ha ránézünk az MBA programok hagyományos tantárgystruktúrájára, azt láthatjuk, hogy az alapvetően a korábbi időkben megszokott vállalati funkciókhoz igazodik: pénzügyek, számvitel, marketing, termelés, informatika stb. A vállalati világ azonban átalkulóban van, több éve már egyre határozottabban a folyamatok, a projektek, az akciók kerülnek előtérbe. Ha egy iskola alkalmazkodni akar ehhez, egyre inkább az integráló jellegű, több szakterületen átívelő tárgyakat és programelemeket kell előtérbe tolnia, vagyis a kurzuslistán ilyen szavaknak kell egyre határozottabban megjelennie: projektvezetés, innováció, kiszervezés, felvásárlás, vállalkozás, akciótanulás, hálózatépítés, ellátási lánc, kiszolgálás stb. A problémát akár tovább is gondolhatjuk: mennyire illenek bele ezek a témák a hagyományos tanszéki struktúrába?

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.