Lendület

Tulajdonképpen, ha belegondolok, az ilyen teljesítményeket becsülöm a legtöbbre.

Tegnap egy régi ismerősömet hívtam meg a Debreceni Egyetemre előadást tartani. A vállalkozás, ahol dolgozik, nagyjából huszonöt éves, akárcsak az előző bejegyzésben szereplő Infosys.  A rendszerváltás idején alapította egy mesterember, egyszál magában. Nem privatizáltak semmit, nem kerestek keresztapát egy multiban, a cégben nincs idegen tőke. Ma vagy négyszáz embernek adnak munkát, Magyarországon kívül ott vannak Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában. A legjobb nyugati vásárokra járnak tanulni. Most éppen Kínával kacérkodnak, csapatostul mennek oda, figyelik, mi történik, szövik az üzleti szálakat. Multik letek, regionális multik, saját erőből.

Az iparágukban vannak kicsik, és vannak nagyok. Aki a növekedés mellett dönt, annak pillanatokon belül fel kell ismernie az iparág fejlőedési logikáját, gazdasági törvényszerűségeit: mekorák a gazdaságos sorozatnagyságok, milyen távolságra lehet és érdemes szállítani, hol van hely az ellátási láncokban, mit szabad csinálni és mit nem. Látják és érzik, hogy globalizálódni kell, határok nélkül kell gondolkodni. Mivel a helyzet gyorsan változik, a konkurenciában is buzog az energia, rugalmasnak kell lenni, hajlékonynak, szemfülesnek. Én úgy öt-hat éve ismerem közelebbről őket, de e rövid idő alatt is több jelentős változtatást csináltak. Nagy terveik vannak, látszik, hogy van bennük lendület.

Szóval tulajdonképpen az ilyen teljesítményeket becsülöm a legtöbbre.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.