Lánc

Szeretem az ilyen ok-okozati láncokat: vegyünk egy fontos eseményt a jelenből, aztán szépen bontsuk vissza a szálat, keressük meg az okokat és azok okait. A Newsweek szeptember 29-i száma fekszik előttem az asztalon. Van benne egy rajz kommentárokkal, „dominó effektus” a címe. Eseménysor tizenegy lépésben. Az utolsó: az amerikai kormányzat bejelenti, hogy hatalmas pénzügyi mentőcsomagot dolgoz ki és terjeszt a döntéshozók elé. Az első lépés: a New York-i terrortámadás, a két torony összeomlása.

A lánc egyes történéseit értem, másokat nem. Az eleje világos: bizonyos impulzusok hatására valaki beül egy elegáns étterembe, és olyan ebédet rendel, amit tulajdonképpen nem engedhetne meg magának. A pincér, akit feltehetően a forgalom után fizetnek, kiszolgálja. A vendég enni kezd, és közben megígéri, hogy fizetni is fog majd valamikor. Eddig világos.

Az étterem ez után csinál valamit ezzel a fizetési ígérettel: átcsomagolja szétteríti – na, ezek már homályos pontok nekem. „Collateralized debt obligations” olvasom a kommentárban, ami nekem valami misztikus dolog, bár a szakasz főcíme jóval érthetőbb: ”trading air”. A forró téglát dobálni kezdik, kérdés, hogy kinek marad a kezében. A pénz nem folyik be, dőlni kezdenek a dominók.

A lánc vége is érthető: valakinek végül fizetni kell az ebédért. A közösség (az ismeretlen adófizető) fog fizetni. Érdekes, hogy ezek szerint egy konzervatív elnök államosítással fejezi be a pályafutását.     

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.