Kutyuskám!

– így szólította Jenny Karlt. Mármint Jenny von Westphalen baronesz a férjét, Karl Marxot. Ezt Francoise Giroud könyvéből tudom. A címe: Jenny Marx, avagy az ördög felesége. Az ördög szerepébe tehát Karl Marxot kell beleképzelni. Nagy szerelem volt, minden tekintetben.

A könyvről egy pozitív kritikát olvastam, annak alapján kerestem meg a boltban. Csalódás: nem valami jó, tulajdonképpen kihagyott lehetőség. A férj ugyebár nem akárki, de a baronesz sem mindennapi asszony. Idősebb Marxnál (az ördögnél), okos, művelt, éleseszű. Manapság sokan kritizálják Marxot (az ördögöt), de csak nagyon kevesen olvassák, pláne eredetiben. Valószínűleg nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: gyakorlatilag senki sem olvassa, néhány történészt és filozófust kivéve. Benyomásaim szerint Nyugaton többen olvassák, mint Keleten. Nos, itt van egy asszony, aki Marx, azaz az ördög kiadásra szánt műveinek szinte minden betűjét olvasta, a férj olvashatatlan kézírása ugyanis csak számára volt megfejthető, ezért minden kéziratot neki kellett letisztáznia. A jelek szerint Jenny von Westphalen értete is, amit letisztázott, igazi szellemi partnere volt Marxnak (tehát az ördögnek), amellett, hogy nagy családott vitt és Giroud szerint halálosan féltékeny volt Engelsre, aki nélkül egyébként éhen haltak volna.

Szóval a helyet és a történet érdekes, a főszereplők pláne azok, mindazonáltal a könyv elég gyenge. Olyan félig amatőr, az ifjúság nevelésére és nem oktatására szánt munka. A személyek leírásánál Giroud könnyen használ jelzőket, de a jellemekhez mégsem jut közel, nem fejti meg őket, a bennük rejlő ellentmondásokkal pedig végképp nem tud semmit kezdeni. Márpedig itt mindenki nehéz eset, a híres lányokat is beleértve. A korrajz kezdetleges, kimerül ilyen mondatokban, mint például “a kor angol gyáraiban tényleg szörnyű állapotok voltak”. Marxot (az ördögöt) “vegytiszta értelmiségiként” jellemzi, aki egész életében a proletariátus győzelmét jövendölte, de maga soha nem lépte át egy igazi proletárcsalád küszöbét. A zabigyerek-történet (Marxnak állítólag volt egy fia a szobalánytól is, akinél politikai okokból Engels vállalta az apaságot, és a titkot csak a halálos ágyán árulta el) leírása egy pletykalap szintjén mozog.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.