Korszakok / 1

Nekiláttam egy cikk megírásának a debreceni Competitio számára. “Korszakok és korszakhatárok az üzleti informatikában” a munkacíme. Idemásolom a bevezető szakaszát:

+ + A történészek általában egyetértenek a középkor önálló történelmi korszakként való értelmezésében, de abban már nem, hogy pontosan mikor kezdődött, illetve mikor ért véget. Az utóbbi dátum tekintetében több évtizedes eltérések is akadnak: egyesek Amerika felfedezéséhez kapcsolják, mások a könyvnyomtatás feltalálásához, ismét mások háborúkhoz vagy például egy király halálához. Kolumbusz Kristóf hajói 1492. október 12-én éjjel érték el a Bahama-szigeteket. Ekkor ért volna véget a középkor? Vajon ez a földrajzi felfedezés indított el egy új korszakot és zárt le a régit, vagy az igazi kiindulópont inkább a hajógyártási technika és a navigálás fejlődése volt, vagyis néhány korábbi találmány, ami aztán szinte észrevétlenül megváltoztatta a világot?

„A jelen eseményei abban különböznek a történelemtől, hogy az előbbiekről nem tudjuk, milyen következményekkel járna majd” – mondja Friedrich August von Hayek a The Road to Serfdom című könyve elején (Hayek 2006, 1. o.). Ha a távolabbi múltba nézünk, fel tudjuk mérni, hogy egy esemény milyen következményekkel járt. A ma eseményeit viszont nem történelemként éljük meg. Csak később visszatekintve tudjuk megállapítani, hogy ami ma történik körülöttünk, az jelentéktelen esemény-e vagy valamilyen fontos, különös figyelmet kívánó eseménysorozat, korszakos változás kezdőpontja. Mindez azt is jelenti, hogy a távolabbi múltat könnyebb korszakokra bontani, mint azt megmondani, hogy milyen korban járunk most, és milyen van éppen kibontakozóban.

Az alábbi írás az üzleti informatika fejlődését próbálja többféle módon korszakokra bontani. Kérdés, hogy van-e ennek a munkának egyáltalán értelme, nem lenne-e jobb, ha a fejlődést egyetlen állandó folyamként fognánk föl, amiben nincsenek kezdő- és végpontok, csak végtelen ok-okozati láncolatok.

A válasz: igen, van értelme korszakok azonosításának és elhatárolásának. Akkor is van, ha ez a feladat többféleképpen, többféle nézőpontból oldható meg, és nincs olyan megoldás, amely minden szempontból megnyugtató lenne. Korszakok azonosításával könnyebben mutathatók be a fejlődést befolyásoló tényezők összefüggései, az alkotóelemek kölcsönhatása, kapcsolatrendszere és együttes mozgása, világosabban ábrázolható a nagy rendszerek logikája, változásuk iránya. A korszakokra való bontás, a korszakokban való gondolkodás megkönnyítheti a különböző nézőpontok közötti párbeszédet, szakmai vitát.

Az informatikának sokféle felhasználója, alkalmazója van, szokás például orvosi informatikáról vagy bioinformatikáról beszélni. Írásunkban az üzleti célú alkalmazással foglalkozunk, ahol az informatikai eszközök (számítógépek, szoftverek, információs rendszerek, adatbázisok stb.) felhasználói üzleti szervezetek, illetve üzlettel foglalkozó magánemberek. Az üzleti informatika fejlődését próbáljuk korszakokra bontani, többféle szempont alapján, többféle módon. A megközelítésünk alapvetően nem technika-, hanem felhasználás-központú. A technika és a felhasználás természetesen nem választhatók el teljesen egymástól. Az új technikai lehetőségek általában új felhasználási módok előtt is megnyitják a kaput, a felhasználói igények pedig hatást gyakorolnak a technikai fejlődés irányára, a két oldal azonban nincs mindig szinkronban egymással, gyakran előfordul például, hogy a technika „előreszalad”, a felhasználói világ pedig különböző okokból csak egy idő után fedezi fel az új lehetőségeket. Vannak esetek, amikor azt sem lehet pontosan megmondani, hogy mit tekintünk technikai, és mit felhasználási kérdésnek, a programozás például meddig „technika”, és honnan kezdve „felhasználás”. + +

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.