Kóla, sültkrumpli, televízió

Hét-nyolc órai munka után hazafelé indulok. A villamoson tömeg van, de azért igyekszem kiszellőztetni a fejemet. Otthon bőséges vacsora, mivel napközben nincs idő nyugodtan ebédelni. Evés után belenézek az újságba, majd benyomom a tévét. Van otthon vagy hatvan csatorna, de a legtöbbnek a nevét sem tudom, négyet-ötöt szoktam nézni közülük. Nem a műsorból választok, hanem nyomogatom a távirányító gombját. Lehetőleg valami szórakoztatót keresek, ahol vicces emberek vicces dolgokat mondanak, és néha énekelnek is. Esetleg valami krimit, vígjátékot vagy sportot. Nézni szoktam két-három sorozatot is, ezeknek a kezdési időpontját fejből tudom. Az első reklámnál kinyitok egy sört, később esetleg még egyet. A műsor vége felé el-elbóbiskolok. Van videóm is, ha a futó programok között végképp nem találok semmit, beteszek egy régebbi felvételt. Ez azért sem rossz, mert ilyenkor átpörgetem a reklámokat, amik általában nem érdekelnek különösebben. Reggel csak rádiót hallgatok evés és borotválkozás közben, utána megint a villamos, ahol igyekszem átgondolni az aznapi teendőimet.

A tévém analóg, és én is analóg ember vagyok.

Az újságban azt olvasom, hogy az analóg tévét rövidesen felváltja majd a digitális. Ha digitális, akkor mindenhonnan jöhet: a levegőből, kábelből, a telefondrótból. Ha digitális, akkor bárhová jöhet: a tévémbe, a számítógépembe, a mobiltelefonomba. Utánam jöhet a zsebemben, ott lehet az íróasztalomon, nézhetem este a nappaliban, ott lehet az utcákon, a boltokban, a pályaudvarokon, a vasúti kocsikban. Ha digitális, akkor bárkitől jöhet, igen, bárkitól, aki képes valamiféle tartalmat előállítani és valamilyen csatornán hozzám eljuttani. Akár én magam is műsorkészítő lehetek. Ezernyi program, csatorna, műsor közül válaszhatok, nagy tárakban böngészhetek. Nézhetek egyszerre egyet, de akár párhuzamosan többet is. És még valami: ha digitális, akkor a kapcsolat nem egyirányú: beleszólhatok, üzenhetek, kérdezhetek vagy esetleg ők kérdeznek tőlem valamit. Hatalmas tömegű műsort tárolhatok otthon nagyon olcsón, de ha megengedi, a szomszéd tárolójából is áthívhatok músorokat. Ha reggel elfelejtettem valamit beprogramozni, nem kell kétségbe esni: a kis dobozt a tévé tetején távolról is irányíthatom.

A lehetőségek technikai szempontból végtelenek. Másképpen lehet szórakozni, tanulni, dolgozni; nem kell semmiról lemondani, a reggelinél megkezdett híradót tovább nézhetem a villamoson a mobilomon, ledvenc szappanoperám legújabb ötperces epizódja a laptopomra fut be délben. Bárhonnan, bármit, bárkinek, bárhová, széles sávon.

Szóval digitális tévé, internetes tévé. Érdekes meccsre számíthatunk. A technika gyorsan fejlődik, az első kísérleteken már túl vagyunk, most meg kell teremteni a tömeges keresletet és kínálatot, ki kell dolgozni azokat az üzleti modelleket, amelyek biztosítják a befektetések megtérülését. Hogy kik lesznek a győztesek, nagyon nehéz megjósolni. A ringben ott boxolnak például a régi és új stúdiók, a műsorsugárzó cégek, a kábeltévések, az internetes televíziózás felkarolni kívánó távközlési vállalatok, a mindenféle tartalomgazdák, filmes archivumok. A fogyasztókhoz sokszereplős értékláncokon jut el a tartalom; a láncok szereplői nincsenek egyforma pozícióban, alkuhelyzetük eltérő.

És persze a fogyasztó agyát is át kell alaktani analógból digitálissá. Ez sem lesz könnyű feladat.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.