Kaucsuk

Gazdaságossági számítások módszertanáról olvasgattam néhány írást a napokban. Fontos tanuláság: az eredmény nagy mértékben függhet a probléma megválasztott térfogatától, vagyis attól, hol húzzák meg térben és időben a vizsgálat határvonalait, milyen kiterjedésben vizsgálják a költségek és a hasznok mérlegét. Philipp Blom, az első világháborút megelőző tizenöt év történetét tárgyaló könyvében (The Vertigo Years) érdekes példára bukkantam, amin ajánlatos lehet elgondolkozni.

A történet Belfastban kezdődik, ahol valamikor a 19. század vége felé egy derék állatorvos, bizonyos John Dunlop, hirtelen ötletnek engedve, levegővel felfújt gumitömlőt szerelt a gyereke triciklijének zörgő vaskerekeire. Az ötlet, az innováció annyira jónak bizonyult, hogy Mr. Dunlop 1890-ben felhagyott a lovak és a kutyák egészségének őrzésével, és nagyban kezdte el űzni az ipart. A bicikli e nagyszerű ötletnek köszönhetően vált rendkívül népszerű és elterjedt közlekedési eszközzé, az autóról nem is beszélve.

A gumihoz kaucsuk kellett. A kaucsukot kaucsukfából lehet kinyerni. Hol van sok kaucsukfa? Hát az én kongói magángyarmatomon! – eszmélt fel a belgák királya, második Leopold. Neki ugyanis magángyarmata volt Kongóban, vagyis a gyarmat nem Belgiumé volt, hanem a királyé személyesen, ráadásul szép, nagy gyarmat volt, akkora, mint egy jól megtermett ország. A király tájékozódott, osztott, szorzott, stratégiát készített. Rájött, hogy sietnie kell: a gumi iránti, rohamosan emelkedő kereslet miatt szerte a világban kaucsukültetvényeket telepítenek majd, de a fák lassan nőnek, neki tehát egy ideig monopóliuma van a gumi nyersanyagára, de csak egy ideig. A vállalkozó szellemű uralkodó munkához látott és beindította a kongói kaucsuktermelő vállalkozást.

Milyen hasznot hozott ez a tevékenység? Na, most kell figyelni a dimenziók, a probléma választott térfogatának fontosságára. Egy király könyvelését nehéz ellenőrizni, Philipp Blom kénytelen becslésekre hivatkozni: a vállalkozás 1908-ig 60 millió frankos profitot termelt Leopoldnak, majd miután a szép magángyarmat Belgium fennhatósága alá került, további 24 milliót gyümölcsözött.

Itt akár meg is állhatnánk, de ne tegyük. Egy gyarmat fenntartása, a kereskedés infrastruktúrájának, biztonságának megteremtése ugyanis drága dolog. Ezeket az általános költségeket (adminisztráció, hadsereg, gyarmati igazgatás, kikötők stb.) a király ügyesen a belga államra terhelte. Újabb becslés: ezek a költségek, amelyek már nem az uralkodó könyveiben voltak regisztrálva, 210 millióra rúgtak. Így, tágabb összefüggésben szemlélve a kérdést a számítás végén 126 milliós veszteséget látunk.

Itt megint letehetnénk a tollat, de inkább tágítsuk tovább a dimenziókat. A kaucsukot természetesen Kongó őslakosaival termeltették ki. Mivel a királynak az adott stratégiai helyzetben sietnie kellett, a munka irányítói meglehetősen durva eszközöket is használtak, aminek sok őslakos esett áldozatul. Mennyi? Újabb becslés következik: körülbelül tízmillió. Vagyis a vállalkozás a világtörténelem egyik legnagyobb népirtásával járt együtt. Körülbelül ugyanennyi áldozata volt az első világháborúnak is, amiről sokkal bővebben emlékeznek meg a történelemkönyvek. Az otthon maradt belgák nagyjából annyit tudtak minderről, hogy Afrika közepén szépen terjed a kereszténység és a civilizáció. A számításokat tehát újabb számmal kell kiegészíteni a veszteségek oldalán: tízmillió halott.

Még itt se álljunk meg. A belgák királya magánprofitjából nagyszabású építészeti, kulturális és művészeti projektekbe kezdett. Az általa emelt épületek és szobrok megmaradt példányait ma is megcsodálhatják a turisták…

Philipp Blom könyve egyébként rendkívül érdekes olvasmány. Mi történt a nagy világégést megelőző tizenöt évben? Hol jelentkeztek, miben nyilvánultak meg azok a feszültségek törésvonalak, amelyek aztán az első puskalövéshez vezettek? Mit csináltak az uralkodók, hogyan gondolkodott az utca embere, miről tárgyaltak a politikusok, min dolgoztak a művészek, miről gondolkodtak a filozófusok, mi kellett a gazdaságnak, merre áramlott a pénz, hogy működtek az intézmények, kik nyertek és kik veszítettek a helyi háborúkban, ki mit rejtegetett, ki mit vitt a világ elé? Tizenöt év tizenöt fejezetben, mindegyik valamilyen vezértémának szentelve. Izgalmas és tanulságos.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.