Kafka

Átruccantam Dobó Mátyás (Doransky) blogjára, és ahogy a bejegyzéseket böngészetem, megakadt a szemem azon, amit az amatőr filmkészítésről írt (január 31.). A hozzászólók élénk vitába kezdtek arról, mit bizonyít a YouTube – nyilván a léte, a növekedése, a népszerűsége, a Google-tól érte kapott összeg nagysága.

Tényleg, mit bizonyít a YouTube? Mondhatnánk azt is, hogy semmit, mert egy példa nem bizonyíték semmire, mint ahogy egy fecske sem csinál globális felmelegedést. De ne intézzük el ennyivel, mert a kérdés jó és érdekes, és a maga műfajában a YouTube sincs egyedül. Tényleg, mit is bizonyít a YouTube? Talán azt, hogy…

(1) A média gazdasági sajátosságai valóban változóban vannak. A huszadik századi tömegmédiára a nagy tőkeigény és -koncentráció volt a jellemző. A filmek hatalmas filmgyárakban készültek, az újságok sajtócézárok kezében voltak, a könyveket nagy kiadóvállalatok állították elő, és mindezek országos vagy globális terjesztéséről nagy és bonyolult szervezetek gondoskodtak. Manapság viszont mindenkinek lehet egy videókamerája, csak egy gombot kell rajta megnyomni és máris elindul, a filmet pedig fel lehet tenni a hálóra, szét lehet küldeni az interneten. Úgy is mondhatnánk, hogy az iparág ebben az értelemben demokratizálódik.

(2) Egy ilyen eszközzel, mint a YouTube, valóban szervezhető valamiféle össznépi ki-mit-tud, amin gyakorlatilag mindenki indulhat és megmutathatja önmagát.

(3) Ha nézegetjük egy kicsit a YouTube-on található amatőr filmeket, megállapíthatjuk, hogy attól, hogy az eszközök elérhetővé váltak, a hozzáférés, a terjesztés demokratikusabb lett, attól még a tehetség mennyisége állandó maradt. Fel lehet tenni a kérdést, mi lett volna, ha Kafkának széles sávú internet hozzáférése lett volna. Lehet, hogy jobb lett volna neki, de az internettől még nem lesz több Kafka.

(4) A YouTube-on lévő anyagok igen nagy része lopott holmi, közönséges másolás. A sikere tömeges jogsértésre épül. A „tömeges”-en van a hangsúly, mert azt jelzi, hogy a szellemi tulajdon eddigi rendszere valóban válságban van, nagyon valószínű, hogy új világ következik.

(5) Az elképesztő tömegű filmanyag azt mutatja, hogy az „olvasós-írós” világot valóban kezdi egyre jobban veszélyeztetni a „lefilmezős-megnézős” világ. Valamiről, ami ott van az orrunk előtt, könnyebb filmet készíteni, mint szövegben leírni: csak egy gombot kell megnyomni és ráirányítani a kamerát. Egy filmet csak úgy megnézni jóval könnyebb feladat, mint egy cikket vagy egy könyvet elolvasni. Felmérések mutatják, hogy a fiatalabb korosztályok szövegértési képességeivel bajok vannak, hódít viszont a vizuális kultúra. Isten tudja, hogy ennek milyen következményei lesznek.

(6) A YouTube sikeres eladása azt bizonyítja, hogy igaza van azoknak, akik azt mondják: korunk egyik szűkös forrása a figyelem. Aki a véges figyelemből meg tud szerezni egy részt, az kell ügyességgel szép anyagi sikerre számíthat. A reklám hatalmas üzlet, reklámozni pedig ott kell, ahová a figyelem irányul. Ha a YouTube-ra, akkor a YouTube-ra. Ezt a Google-nál nyilván pontosan tudják, de nem is nehéz kitalálni.

(7) A YouTube nem a tőzsde felé vette az irányt, ellentétben a kilencvenes évek rengeteg internetes vállalkozásával. Ma ebben a világban a siker mércéje az, sikerül-e a cégedet, az alkalmazásodat, a rendszeredet eladni valamelyik nagynak.

(8) A YouTube és ikertestvérei bizonyos értelemben a „video on demand” üzlet első tömeges példányai. A piac szemlátomást örömmel fogadja. Az „on demand” rendszer terjedése egyelőre még csak kevéssé átlátható változásokat hozhat a médiavilágban és a reklámiparban.       

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.