Itt maradt

Tegnap egy program kapcsán beszélgetés egy nemzetközi vállalat magyarországi cégének vezetőjével. Érdekes figyelni, miként erősít, gyorsít fel a válság bizonyos változásokat. Olyanokat, amelyek egyébként is „benne vannak a levegőben”, de amikor szalad a szekér, nem tűnnek annyira fontosnak, égetőnek, lehet őket halasztani, halogatni. A válság hirtelen lök rajtuk egy nagyot.

A változások egy része mélyen gyökerezik, még valahol a múlt (átkos) rendszerben. Valami itt maradt, még mindig él. Mindegy, hogy jó vagy rossz, szeretjük-e vagy nem, kár érte vagy egyértelműen jobb lenne tőle megszabadulni – a lényeg az, hogy valahogy megmaradt, de az alapjai omladoznak, a fenntarthatósága megkérdőjeleződik, a válság pedig kirántja alóla a szőnyeget. Lehet ez valamilyen rendszer, eljárás, döntési séma, de lehet valami sokkal homályosabb, „lágyabb” is: valami érték, prioritás, szemléletmód, hozzáállás, néha csak valamilyen árulkodó szó, megnevezés, amit hallva az ember hirtelen a nyolcvanas években érzi magát. A rendszerváltás még mindig tart, és ki tudja, meddig fog még tartani.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.