IFRS

IFRS szakmai nap az IQSYS-nél. Előadássorozat egy banknál alkalmazott megoldásokról. Rengeteg technikai kérdés, matematikai képletek, számviteli eljárások, kapcsolat a kontrollinggal és más fontos funciókkal, informatikai támogatás, automatizálás, adattárház, és persze maga a projekt.

A technikai és módszertani kérdések mellett szemlélhetjük az IFRS-t tágabb perspektívából is. Az új standardok és előírások egy reformkísérlet eredményei. Reformra azért van szükség, mert a számvitel egyre nehezebben birkózik meg a megváltozott világgal. A “hagyományos” számvitel szabályai akkar születtek, amikor az ipari termelés adta a nemzeti össztermék zömét. Olyan vállalatok és vállalkozások, amelyek termeltek valamit: téglát, sínt, autót, olajat, szóval valami megfoghatót. A termelő ágazatok arányukat tekintve ma visszaszorulóban vannak a szolgáltatásokkal szemben. Változik a tőke összetétele is: egyre fontosabbá válik az információ, a tudás, az intellektuális tőke. Közben lendületesen halad a globalizálódás: egy olyan vállalatnak, mint például a HP, sok tucatnyi országban van leánya, kirendeltsége, képviselete, kutatóbázisa, gyártótelepe, a legkülönfélébb felállásokban.

Hogyan tudja követni mindezt a számvitel? Képes-e arra, hogy pontos képet adjon egy cég, illetve a tulajdonosai vagyonáról, eredményességéről, részlegei teljesítményéről, értékéről? A kilencvenes években, különösen annak második felében a piaci árak messze eltávolodtak a könyv szerinti értékektől. Aztán jöttek a vállalati botrányok, az Enron, a WorldCom meg a többi, és kiderült, hogy ami papíron megvan, az tulajdonképpen nincs is, vagy ha így nézem, akkor van, ha meg úgy, akkor nincs. Az újságok megteltek cikkekkel: meg kell reformálni a számvitelt, meg kell reformálni a könyvvizsgálói tevékenységet, meg kell reformálni a vállalatok kormányzását.

És a munka megindult. Lezártnak aligha tekinthető, hiszen nehéz problémák, fogas kérdések sorakoznak itt. Hogyan lehet mérni az intellektuális tőkét, a márkanév értékét, mi a szoftver mértékegysége? Miként lehet összehangolni a számvitel óvatos és konzervatív szemléletét a modern kor jelenségeivel? Hogyan lehet harmonizálni olyan távoli országok számviteli rendjét, mint mondjuk Kanada, Litvánia és Kína? Feladat tehát van bőven.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.