Hőhullám

Szépművészeti Múzeum: Rembrandt 400. Rézkarcok és rajzok a hazai gyűjteményből, többször láttam már őket, régi ismerősök.

Film: A Karib-tenger kalózai, második rész. Ahogy ez gyakran lenni szokott: az első rész jobb volt. A jó kalózfilm manapság ritkaság, ez sem igazán az. A jó kalózfilmhez történet kell, mese, aztán kell még ágyúsortűz, csáklyázás, kardpárbaj, fondorlat, csel, éjszakai belopakodás a kikötőbe vagy kilopakodás onnan, börtön, szökés, üldözés az alagútban, elásott kincs, falábú kapitány. Ilyesmi itt is van, de az egész nyakon van öntve valamilyen szörcsögős-maszkos kotyvalékkal, ami manapság valami miatt elengedhetetlen, a gyerekek ugyanis egyre kevésbé ijednek meg az ilyesmitől, hozzászoktak az undorító figurákhoz, kinyomott szemekhez, kivágott szívekhez, nyugodtan eszik tovább a pattogatott kukoricát. Az igazság az, hogy a történetet nem is értettem, valahol elvesztettem a fonalat, vége pedig nem is volt, nyilván jön a harmadik rész. 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.