Helyzet

Tegnap délután vállalati kurzus itt az iskolában stratégiáról és innovációról egy telekommunikációs vállalat fiatal szakembereinek. Szeretek az infokommunikációs szektornak dolgozni, mert az embert tréningben tartja: egy kis ellustulás pillanatok alatt megbosszulja magát. Mivel továbi hasonló programok várhatók, hozákezdtem a diasorok és a példák frissítéséhez.

Ha példákról van szó, az ember olyan vállalatokat igyekszik keresni, amelyeknél “stratégiai helyzet” van, azaz a jelek szerint fontos döntések előtt állnak, amelyek mögött szépen fel lehet fejteni az események, a fejlődés szálait, rámutatva fontos jelenségekre és tendenciákra.

Hol van mostanában különösen érdekes “stratégiai helyzet”? Hát például a Vodafone-nál. Mozog a menedzsment, nagy emberek jönnek-mennek, a sajtó tele van találgatásokkal: mi fog történni a japán érdekeltséggel, eladják-e a részesedésüket az amerikai Verizon Wireless-ben.

Ha elkezdem visszafelé kibogozni a szálakat, eljuthatok például az egykor nagy vihart kavart Mannesmann-felvásárlásig. A Mannesmann, mint tudjuk, tradicionális német vállalat volt, amely az acéliparban kezdte a pályafutását, de aztán beszálltak a telekommunikációs üzletbe is, és idővel Európa egyik legnagyobb, diverzifikált játékosává nőtték ki magukat e téren. Megszerezték például a brit Orange-ot is. Aztán 1999 körül szemet vetett rájuk az akkor már világszerte lendületesen terjeszkedő Vodafone. Tettek nekik egy barátságos felvásárlási ajánlatot, amit a németek viszautasítottak. Ha barátságosan nem megy, hát csináljuk ellenségesen – mondták a Vodafone-osok. Az ügyből nagy felzúdulás lett, vezető politikusok is beleszóltak, de az ügyletet végül nyélbe ütötték. Ez volt az addigi legnagyobb értékű “hostile takeover”, ami ráadásul két euópai, de különböző vállalati kormányzási modellt képviselő ország (Anglia és Németország) vállalatai között zajlott le, az “új Európa” egyik fontos, modellértékű eseményeként.

A történetbnek azonban vannak más érdekességei is. A Vodafone akkori stratégiájának két fontos pillére volt: 1) a mobil távközlésre koncentrálni; 2) a világ minden fontos pontján terjeszkedni, azaz globális szolgáltatóvá válni. Ha egy felvásárlás során nem mobilos üzletekre is szert tettek (ez történt a Mannesmann esetében is), azokat külön működtették. Kérdés, hogy ez a stratégia a jelen helyzetben mennyire tartható. A világ vezető távközlési cégeinek jó része ma a különböző szolgáltatások (mobil, vezetékes, internet, tévé…) összekapcsolására, csomagokban való árusítására játszik. Ha a Vodafone is be akar szállni ebbe a játszmába, pénzre lesz szükségük a diverzifikáláshoz. Pénz pedig lesz, ha eladják a japán és a verizonos érdekeltségeket…

Szóval helyzet van, résen vagyunk, figyelünk és tanulunk.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.