Hálózat

Péntek délután, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara által rendezett konferencia egyik szekciójában meghallgattam Kovács István Ph.D. hallgató előadását. Érdekes kérdést feszeget: mennyiben tekinthető „hálózatos iparágnak” a Google tevékenységi köre, illetve annak tekinthető-e egyáltalán. Teljesen igaza van abban, hogy manapság ezt a kifejezést túl könnyedén használjuk, ráhúzzuk mindenre, ami a modern technológiával és az internettel kapcsolatos. István következtetése az, hogy a Google sikere nem a hálózati hatásra vezethető vissza, a keresés nem hálózatos iparág, az emberek nem a többiek miatt használják a kedvenc keresőjüket, hanem mert egyszerűen azt tartják a legjobbnak, és ha lenne nála jobb, akkor átállnának arra.

Annak, hogy mi tekinthető „hálózatos iparágnak” valószínűleg több meghatározása van. Találkoztam például már olyan értelmezéssel is, hogy minden internetes üzlet ide tartozik, hiszen az internet hálózat, méghozzá nem is akármilyen, hanem a hálózatok hálózata. Informatikus és közgazdász körökben általában a hálózati hatást szokták emlegetni, amit (állítólag) Bob Metcalfe úgy definiált, hogy a hálózat értéke négyzetesen arányos a hozzá csatlakozó tagok számával. A leggyakrabban emlegetett példa a telefonhálózat: ha a rendszerhez egy új tag csatlakozik, akkor minden már bent lévő tag telefonja értékesebb lesz, hiszen eggyel több emberrel lehet kommunikálni.

Üzleti szempontból ez azt jelenti, hogy a valaki időben kezd el egy hasznos hálózatot építeni, egy ideig ügyfelei számának gyorsuló ütemű növekedésére számíthat: az első felhasználókat nehéz megszerezni (miért vegyek telefont, ha nincs kivel telefonálni), de aztán egyre könnyebb lesz, a tagok száma és a bevétel egy darabig exponenciálisan nő (ehhez a hálózathoz kell csatlakoznom, hiszen itt vannak a legtöbben). Könnyen belátható, hogy ilyen esetekben az új belépőknek nehéz dolga van, egy megkésve jelentkező hálózat elől a korán kelők gyorsan elszívhatják a keresletet. („A győztes mindent elvisz.”) A hálózati hatás léte tehát fontos belépési korlát lehet – ha jól látom, Istvánt is igazából ez érdekli.

Ez így rendben is lenne, a valóságban azonban nehéz megmondani, mit is értünk pontosan hálózati hatáson. A fentebb hivatkozott telefonos példa technikai jellegű, azaz valóban van egy fizikai hálózat, és ha ahhoz többen csatlakoznak, akkor vaskosabb lesz a telefonkönyv. Azt sem lehet vitatni, hogy egy olyan alkalmazás, mint például a MySpace kapcsolatépítő szolgáltatása annál vonzóbb, minél több régi havert, osztálytársat, ismerőst, híres embert lehet rajta megtalálni. A politikában is jól megfigyelhetjük a hálózati jelenséget: a nagy pártok mellett kevés levegő marad a kicsiknek, függetlenül a programok minőségétől. Vannak azonban nehezebben értelmezhető helyzetek is. Hálózati jelenségnek tekinthető-e például a divat, hálózati iparágnak a divatipar? Hálózati jelenségnek tekinthető, ha az emberek azért vesznek meg egy bizonyos fajta cipőt, mert másokon is azt látják? Hálózatot alkotnak az iPod tulajdonosok akkor is, ha egyáltalán nincsenek kapcsolatban egymással, már csak azért sem, mert be van dugva a fülük, a kis készülék és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás viszont azért lehet egyre jobb és egyre olcsóbb (tehát egyre vonzóbb), mert sokan használják, következésképpen fellép a tömegszerűségből eredő gazdaságosság?

De térjünk vissza az eredeti kérdésre: hálózatos iparágban dolgozik a Google? Bizonyos értelemben nem, más szempontból viszont igen. Az igaz, hogy az ember az interneten önállóan keres, és ha ért hozzá, a legjobb keresőprogramot használja, függetlenül attól, hogy mások mit használnak. Keresni viszont a világhálón keresünk, ez pedig annál vonzóbb, minél többen csatlakoznak hozzá. A Google nevezetes kiválasztó algoritmusa ráadásul a világháló milliárdnyi linkjére, azaz tulajdonképpen a felhasználók, a felhasználók hálózatának kollektív intelligenciájára épül. Hálózat és hálózati hatás tehát van, a helyzetet viszont az bonyolítja, hogy a világháló nyitott, erre a kollektív intelligenciára elvileg bárki felépítheti a maga üzletét.

További megfontolandó tényező az, hogy a Google nem a keresések után szed pénzt, hanem a reklámból. Mire épül az üzleti modellje? Felépített egy ingyenesen használható, forgalmas közlekedési csomópontot, ahol rengetegen járnak, és most ezen a helyen reklámokat függeszt ki a falakra és a hirdetőoszlopokra, amiért, mivel tényleg sokan járnak arra, a reklámozók szívesen fizetnek. „Hálózati iparág” a reklám, jelesül a Google-stílusú internetes reklám? Értékesebb lesz attól egy reklámhely, mert mások is ott reklámoznak? Valószínűleg lesz téma az elkövetkező konferenciákra is.   

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.