Hagyományos

Három vaskos könyv került nemrég a polcomra. Hasonló méret, hasonló oldalszám (7-800 oldal kötetenként), hasonló cím: elektronikus kereskedelem. Az első, Dave Chaffey munkája 2009-es kiadás, a másik kettő (Efraim Turban és szerzőtársai, illetve a Kenneth C. Laudon és Carol Guercio Traver tollából) idei, alig száradt meg rajtuk a nyomdafesték. A kiadók küldték őket oktatói példányokként – isten tartsa meg eme jó szokásukat.

Érdekes figyelni, miként válik valamilyen újdonságból tankönyv. Az internetes elektronikus kereskedelem kezdetei nagyjából a kilencvenes évek közepéig nyúlnak vissza, valószínűleg nem tévedünk sokat, ha a megjelenését a Netscape Navigator-böngészőjéhez, illetve a cég látványos tőzsdei karrierjéhez kapcsoljuk. Van néhány könyvem ezkből az időkből is. Mai szemmel sok bennük a zagyvaság, a lihegő lelkesedés, túl gyakran használják a gyanús csengésű „paradigmaváltás” szót: szerzőik valószínűleg sietni akartak, másokat megelőzni, no meg tapasztalat sem volt elegendő, nem lehetett tudni, a sok próbálkozásból mi sül ki, miből lesz siker és mi kerül az innováció szemétdombjára.

Mára az elektronikus kereskedelem aprólékos gonddal kidolgozott, sokszáz oldalas tankönyvekbe rendeződött. Azt is mondhatnám, hogy ez egy új iparág beérésének a jele. Az e-kereskedelem tankönyvvé érett, itt van a polcomon három bizonyíték.

Chaffey könyvéről nemrég írtam egy bejegyzést. Turbanékéval úgy hét-nyolc évvel ezelőtt találkoztam először, sokat lapozgattam, mert ez volt az első „igazi”, minden kellékkel felszerelt tankönyv ebben a témában, ami a kezem ügyébe került, a mostani a hatodik kiadás.

A Laudon-Traver pár napja futott be, még csak belelapozni volt időm, de rögtön az elején érdekes kifejezésre bukkantam: „traditional e-commerce”, vagyis hagyományos elektronikus kereskedelem. A „hagyományos” jelzőt általában a bolti kereskedelembre szoktuk használni, az elektronikus kereskedelem ellenpárjaként: e-kereskedelem kontra hagyományos kereskedelem. Laudonék most „hagyományos elektronikus kereskedelmet” emlegetnek, ami szintén a kor és a beérés jele.

Mi szerintük a „hagyományos”? A bevezető fejezetek szerint az internetes bolt. Sokan megszoktuk, megszerettük: felmegyünk a hálóra, megkeressük kedvenc üzletünk honlapját, böngészünk a katalógusban, kosárba pakoljuk, ami tetszik, fizetünk a pénztárnál, várjuk a futárt vagy elballagunk a megjelölt elosztópontba, dobozt bontunk, megtapintjuk, megszagoljuk…

Laudonék szerint ez a „hagyományos”. Hagyományos az, ami megszokott, bejáratott, elterjedt. Korábbi fejlődési fázisok beérett megoldása, ami óhatatlanul tömegcikkesedik. Kérdés az, honnan jön az új innovációs hullám, mi haladja meg a „hagyományos” elektronikus kereskedelmet.      

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.