Front

Egy mindenfelé terjedő, új technológia sok mindent át-, illetve újraértelmezhet. Most itt egy friss példa. Az észtek áthelyeztek egy világháborús emlékművet, és emiatt konfliktusba keveredtek az oroszokkal, akik mindenféle válaszlépéseket helyeztek kilátásba. A spontán akciókat nehéz szétválasztani a szervezettektől. Az mindenesetre megállapítható, hogy az egyik eszköz az informatika.

A hírek szerint az elmúlt hetekben az Észtország számos hivatalos webhelyét „denial of service” típusú támadás érte. Ez lényegében azt jelenti, hogy a célpontot annyi információigénnyel „bombázzák”, hogy az eldugul, felmondja a szolgálatot. Volt már erre máskor is precedens, most az újdonság az, hogy a célpont nem valamelyik multi, hanem egy ország. Ez fölöttébb kínos lehet ott, ahol egyébként fontosak az internetes szolgáltatások.

Mi egy ilyen (szervezett? szervezetlen?) akció tulajdonképpen? „If a member state’s communications centre is attacked with a missile, you call it an act of war. So what do you call it if the same installation is disabled with a cyber-attack?” – teszi fel a kérdést a sajtóban egy brüsszeli vezető hivatalnok. Hol itt a front, kik a szembenálló felek, mit ér ilyenkor a nemzetközi jog?

Érdekes dolog ez, nem csoda, hogy például Albert-László Barabási és Duncan Watts írásaikban külön foglalkoznak az általuk leírt hálózatok sebezhetőségének, robosztusságának kérdésével. Az ismert történet szerint az internetet eredetileg úgy tervezték, hogy túlélje a célzott katonai támadásokat. A világháló fejlődése, a hálózat épülése azonban jellegzetes sajátosságokat mutat, amelyek új megvilágításban vetik fel a sebezhetőség problémáját – lásd az említett urak írásait a skálafüggetlen hálózatok sajátosságairól.   

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.