Forróság

Elolvastam Indig Ottó regényét, a Kánikulát. Tulajdonképpen nem is regény, csak kisregény, hiszen százhúsz oldal az egész. Kerestem rá valamilyen jelzőt, és végül az „ügyes” mellett döntöttem. Ügyes könyv. A helyszín a francia Riviéra a béke utolsó heteiben, a háború első napjaiban. Csavaros szerelmi négyes: a sodródó, valahonnan Erdélyből elszármazott, őszülő halántékú mesélő, a nagy darab svéd gyáros, az ő titokzatos és gyönyörű, homályos múltú felesége, és egy amerikai lány. Az utóbbi részéről van még egy aggódó anya is.

Mindenki szerelmes, senki sem tudja, hogy pontosan kibe, csak az amerikai lányról lehet tudni, hogy ő a mesélőbe és a svéd gyáros feleségébe, egyszerre, egyforma intenzitással. A szerelem beteljesül, de a puszta biológiai eseményeken túl nem lehet pontosan tudni, hogy melyik és hogyan. Csavaros áttételek, nyitott kapu az értelmezésnek.

Az írás rutinos, könnyed, a „mindenből egy kicsit” elve alapján: egy kis szerelem, egy kis pikantéria, egy kis társadalomrajz, egy kis béke, egy kis háború, egy kis útleírás. Ügyes könyv ügyes adagolásban. Százhúsz oldal. Ennyi pont elég is.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.