Felülvizsgálat

Régóta dédelgetem magamban azt a gondolatot, hogy kellene egy nagyobb tanulmányt írni az informatikai beruházások és a termelékenység összefüggéséről. Ez ugyanis nagyon érdekes téma: egyrészt fontos, másrészt van mindenféle elméleti, módszertani és gyakorlati vonzata. Kérdezni könnyű (alkotni nehéz): Hogyan kell, hogyan lehet mérni a termelékenységet, illetve a számlálóban szereplő GDP-t és a nevezőben lévő munkaórákat az információ korszakban? Milyen hatása volt/van/lesz makroszinten az informatikai beruházásoknak a termelékenységre? Miért mutatkoznak egyes elemzésekben jelentős különbségek egyes iparágak között e téren? Hogyan fejtik ki a hatásukat az informatikai alkalmazások a termelékenységre a gyakorlatban? Mekkora késleltetés van a beruházások és a termelékenység változása között?

Szép téma ez, akár szakdolgozatot is lehetne belőle írni, de inkább PhD disszertációt, kövér elméleti és gyakorlati fejezetekkel, esettanulmányokkal, hosszú-hosszú irodalomjegyzékkel, beszédes táblázatokkal és grafikonokkal, izgalmas esettanulmányokkal. Én nem írtam meg, és most elégedetten nyugtázom, hogy a lustaság elnyeri jutalmát.

Ha ugyanis megírtam volna, akkor most éppen felül kellene vizsgálnom az adataimat és talán egyes következtetéseket is, ami kellemetlen feladat. Egész biztos gyakran hivatkoztam volna az amerikai termelékenységi mutatóra. Nos, ezt a mutatót éppen pár napja korrigálták, méghozzá nem is csekély mértékben. Ebben egyébként nincs semmi meglepő, az amerikaiak gyakran korrigálnak utólag, néha több évre visszamenőleg is, és általában lefelé, vagyis kezdetben túlbecsülik az eredményeket (positive thinking?), aztán megnézik őket újra és azt mondják: nem is volt az akkora. Most is valami ilyesmi történt, a 2003-2005-ös termelékenység-növekedési mutatóról mondják, hogy nem is volt az akkora. A 2004-es „manufacturing productivity” mutatót például 5,5%-ról 1,9-re szállították le, ami nem csekélység, a „nonfinancial corporate productivity” pedig 0,7%-ot vesztett 2003 és 2005 között.

A kilencvenes évek közepe óta felfelé tartó trend azért megmaradt, ami megnyugtató, de ismét lehet vitatkozni azon, hogy mekkora volt az a sokat emlegetett „termelékenységi csoda”, amit az informatikai beruházásoknak szoktunk tulajdonítani, jól mérjük-e, amit mérünk, és mire lehet támaszkodni, ha ennyire mozog minden, még a múlt is.    

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.