Feljebb

A NASSCOM egyik jelentését olvastam hazafelé a vonaton. Nem is jelentés ez, hanem inkább valamiféle fehér könyv, tervezet, szándéknyilatkozat, figyelemfelkeltő véleménynyilvánítás. Egy kis múltbanézés, jó adag jövőbetekintés.

Mi van a múltban? Hát ott van az informatikai outsourcing és az informatikával támogatott folyamatok kiszervezése, tehát az ITO és a BPO. India jó nagy szeletet hasított ki magának ezek nemzetközi, azaz off-shore változatából. Egyértelműen piacvezetőnek számít. De ez nem elég, mondja a NASSCOM. A következő hullámot is meg kell lovagolni. A kiszervezési trend nem áll meg a szoftverfejlesztésnél, a telefonos ügyfélszolgálatoknál és a távkönyvelésnél.

Most a mérnöki szolgáltatásokon (engineering services) a sor. Ezekre manapság évente 750 milliárd dollárt költ a világ. Nagy piac ez, amiből jelenleg csak 10-15 milliárdot képviselnek az off-shore szolgáltatók, köztük India, Kanada, Mexikó és Kelet-Európa. 750 milliárd dollár bizony nem kevés, de ez a szám, állítja a NASSCOM, 2020-ra az egy trilliót is elérheti. Nőni fog az off-shore szolgáltatások piaca is, a jelentésben található becslés szerint 150-225 milliárdra. És most jön a cél: India szerezze meg ennek a 25-30%-át, azaz évente nagyjából 50 milliárdot. Az új hullám neve tehát Engineering Services Outsourcing, azaz ESO.

ITO és BPO után, azok mellett és azok hátán tehát: ESO. Az első kettőre stratégiai szempontból India egyre kevésbé építhet, hiszen a költségelőnyök csökkennek. Olyan szolgáltatási ágakat kell találni, amelyekben nem az alacsony költség a perdöntő tényező. Felfelé kell kapaszkodni az értékláncon az egyre bonyolultabb, különlegesebb szolgáltatások felé. De mit is kell mérnöki szolgáltatások alatt érteni? Van itt egy sor példa: termék- és komponens-tervezés, üzemtervezés, technologizálás, termelési folyamatok tervezése, termelésirányítás olyan iparágak számára, mint például az autó- és a repülőgépgyártás, a távközlés, az építőipar.

Az évi 50 milliárdos cél kétségtelenül ambiciózus. Figyelem, emeli fel az ujját a NASSCOM, nem lesz könnyű elérni. A piac felső végét kell elsősorban megcélozni, mert az alsót majd olyan olcsó országok viszik el, mint Vietnám vagy Nigéria.

A mérnöki szolgáltatásokhoz először is jó mérnökök kellenek. Indiának sok iskolája van, azokban rengeteg mérnököt képeznek, de ma csak egy töredékük tud ilyen munkákba bekapcsolódni. Fejleszteni kell tehát az oktatást, leginkább a mérnökképzést. Ahhoz az 50 milliárdhoz körülbelül 250 ezer jól képzett szakemberre lenne szükség – jelenleg ennek csak a töredéke áll rendelkezésre. Az általános képzés nem elég, a vevők iparágát is jól kell ismerni. Vásároljunk fel néhány külföldi mérnöki irodát, foglalkoztassunk neves külföldi mérnököket a technológiai tudás megszerzése céljából, kössünk egyezményeket egyes iparágak vezető képviselőivel – tanácsolja a NASSCOM. A vezető mérnökök csak a skála végét jelentik, a munkájukhoz technikusokra, laboránsokra, szakmunkásokra is szükség van, át kell gondolni tehát a teljes oktatási láncot. Az oktatásban szélesebbre kell nyitni a kaput a magántőke előtt, a tanmeneteket nemzetközi színvonalra kell emelni, szabványokat kell érvényesíteni, közelebb kell hozni az iskolákat a piachoz, a mérnökképzésben is szorgalmazni kell az orvosoknál megszokott rezidensi rendszert.

Infrastruktúra is kell: tenyésszünk ki még vagy öt-hét Bangalore-színvonalú várost, ők legyenek a centrumok, körülöttük pedig kisebb településekből épüljön ki a kiszolgáló holdudvar. A világgal tudatni kell, hogy India mire képes, közös erőfeszítéssel, aktív állami segítséggel fel kell építeni az India-ESO márkát. Adókedvezménnyel kell támogatni a kutatás-fejlesztést, meg kell könnyíteni a külföldi szakértők betelepülését, haza kell csalogatni a jól képzett indiaiakat, garantálni kell a szellemi tulajdon védelmét, meg kell nyugtatni az állások elvándorlása miatt háborgó nyugati közvéleményt. India mellett számos érv szól: a nagy tömegű munkaerő, az ITO és a BPO területén szerzett tapasztalat és kapcsolatrendszer, a szolgáltatói szakértelem.

Hajrá! – mondja a NASSCOM. Hajrá, mert ha ebből tényleg üzlet lesz, mások is rá fognak hajtani. Itt van például Kína. A mosoly országával nem lesz könnyű versenyezni, hiszen az elmúlt évtizedekben rengeteg termelési tevékenységet vettek át, ők a gyártás kiszervezésének fő célpontjai, és félő, hogy a mérnöki szolgáltatások jó része a termelés tőszomszédságában érzi jól magát.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.