Európa kiszervezése

Érdekes és elgondolkodtató információkat közöl a The Economist múlt heti száma az outsourcing piacról. Az apropót az EDS üzlete adja a brit hadsereggel: 7,6 milliárdos, tíz éven át tartó, 150.000 számítógépet érintő kiszervezési szerződésről van szó. (Kíváncsi lennék, mit ír elő az SLA háború esetére.) A lap megállapítja, hogy az ügyletek összértékét tekintve Európa ma megelőzi az Egyesült Államokat. Rajtuk kívül a „rest of the world” részesedése tíz százalék sincs. Látványos növekedés figyelhető meg Németországban: négy éve még fent sem voltak az outsourcing-térképen, ma viszont több mint tizenkét százalék a részesedésük a világpiacból.

Az európai piac fellendülésével a szolgáltatói kör is megváltozik. A nagy amerikai outsourcing cégek részesedése csökken. A zsíros európai megbízások megszerzése érdekében partnereket kell keresniük a vén kontinensen. Helyi vetélytársaik, a Siemens, a Capgemini és mások persze szintén rámozdulnak a tenderekre.

A verseny tehát éles, ami arra készteti a nagyokat, hogy felfelé kapaszkodjanak az értékláncban. Van is hová: a leggyorsabban növekvő kiszervezési terület ma már nem az információs technológia, hanem az üzleti folyamatok átadása, az ún. „business process outsourcing”. Az Accenture prognózisa szerint a BPO ötszáz milliárd dolláros piaccá nőheti ki magát pár éven belül. Az első kiszervezők a pénzintézetek voltak, de a megoldás terjed, mint tavasszal az influenza:  már megfertőzte az autóipart, a repülőgépgyártást, a biotechnológiát, a terméktervezést, és sorra jönnek a többiek. Különösen gyors az előretörés a személyzeti munkában, ami arra készteti az érdekelt szolgáltatókat, hogy humánpolitikai cégeknél keressenek szövetségeseket.

A kiszervezés azért terjed, mert fontos tényezők motiválják: a verseny, a költségcsökkentési kényszer. A jövője mégis bizonytalan. A munkahelyek elvándorlása egyre kínosabb politikai bonyodalmakat okoz. Az USA-ban egy egész sor állam fontolgatja korlátozó intézkedések bevezetését. De a politikán kívül akadnak más gondok is. Miközben alig akad cég, amelyik ne szervezne ki valamit, az eredményekkel feltűnően sokan elégedetlenek. Az üzleti vezetők szívesen megszabadulnak attól az informatikától, amit nem értenek és nem tartanak igazán fontosnak. Aztán kiderülhet, hogy a döntés elhamarkodott volt. Különben is, a kiszervezés nehéz műfaj, amit meg kell tanulni, a tanulópénzt pedig meg kell fizetni. El lehet képzelni, milyen nehéz lehet kiszámítani egy olyan ügylet költségeit, mint például az EDS-é a brit hadsereggel.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.