Előírni és leírni

A Computerworld fórumán voltam tegnap délelőtt. Az apropót egy friss, a BMC által szponzorált felmérés adta a vállalati informatikáról. A résztvevők vállalati informatikai vezetők. A bemutatkozási kör két témát hozott az előtérbe: az első a projekt- és portfoliómenedzsment volt, a második az ITIL, illetve más bevált gyakorlatok.

A másodikkal kapcsolatban a társaság három csoportra bomlott: ITIL hívőkre, ITIL nem hívőkre és pszeudo ITIL nem hívőkre, az utóbbiak alatt érve azokat, akik esetleg nem is ismerik az ITIL-t, de valami hasonlót csinálnak, más módszertanra vagy egyszerűen a saját józan eszükre támaszkodva. Rövid beszélgetés után kiderült, hogy az egyik legkényesebb kérdés az informatikai és az üzleti oldal viszonya, kapcsolata.

Még egyetemista koromban rászoktattak az előíró és a leíró tudományok (elméletek, modellek) gondos megkülönböztetésére. Az előbbiek azt mondják el, milyennek kellene lennie valaminek, az utóbbiak pedig azt, hogy milyen valójában. Mindkettő fontos, mindkettőnek megvan a maga helye, de a kettőt nem szabad összekeverni, képviselőiknek pedig nem árt tisztázniuk, milyen a viszonyok a másik oldalhoz: előíróknak a leírókhoz és viszont. Egy előíró tudomány hasznosságát nem csekély részben az adja, hogy kapcsolatot tud-e teremteni a leíró tudománnyal, vagy úgy is mondhatnám, a valósággal.

De miről jutott ez most az eszembe? Pár napja egy ITIL-es szakkönyvet böngésztem. Miközben az informatikáról, informatikai szolgáltatásokról, informatikai folyamatokról beszél, sokszor szól az üzleti oldalról, a „vállalatról” is: a vállalat stratégiájához kell igazodni, a vállalatnak kell értéket adni, a vállalatot kell kiszolgálni. Érdekes kérdés: milyen vállaltképet sugallnak ezek a leírások? Úgy látom, leginkább valami olyasmit, hogy a vállalatnak van stratégiája, vannak céljai, tudja, hogy mit akar, tudja, hogy mit vár el. Mennyire felel meg ez a kép a valóságnak? Attól tartok, nagyon óvatosnak kell lenni az általánosítással. Bizonyára vannak olyan vállalatok, amelyekre ráillik az előbbi leírás (vagy inkább előírás). Többnyire azonban más a helyzet: a vállalatnak nincs stratégiája (legfeljebb stratégiai terve), céljai homályosak és ellentmondásosak, nem tudja pontosan, hogy mit akar, nem tudja pontosan megadni, hogy mit vár el. Helyzete, környezete bizonytalan, érdekeltjeinek érdekrendszere ellentmondásos és zavaros, hatalmi játszmák szövik át; kísérletezik, próbálkozik, igyekszik kihasználni az éppen adódó lehetőségeket, támad, visszavonul, védekezik, reagál, néha következetes, néha nem. 

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.