Élet a Völgyben

Chris Anderson  “The New Boom”  címmel cikket írt a Wired magazinba. Az írás azok táborát erősíti, akik szerint véget ért az informatikai ipar 2001 utáni mélyrepülése, most új korszak következik, új fellendülés, “new boom” vagy XXX 2.0, kinek hogy tetszik. Fellendülés van, mondja, nézzünk csak rá a Szilícium-völgyre, ahol megint pezseg az élet, újra nagy autókon szaladgál mindenki.

Fellendülés van, állítja, és ez most nem lufi. Hogy miért nem? Erre is felsorol három magyarázatot. Először is válság ide, válság oda, a technológia vidáman terjed, egyre nagyobb az “installált bázis”, van tehát mire építeni. Másodszor, minden olcsóbb lett, sokkal olcsóbb, vagyis egészen csekély alaptőkével is el lehet indítani egy vállalkozást. A harmadik ok: mivel minden olcsóbb lett, nincs már szükség annyi kockázati tőkére, nem kell kirohanni a tőzsdére, a vállalkozónak nem kell állandóan a nyakán éreznie a befektetők lihegését, szép nyugodtan lehet dolgozni.

Andersonnak tulajdonképpen igaza van, és hogy ezt megállapítsuk, nem is kell Amerikába menni, hiszen világjelenségekről ír. A “boom” azonban nagy szó, nem árt, ha a használata előtt az ember egy kicsit körülnéz. De hol nézzen körül? Anderson azt mondja: hát például Kaliforniában, ami az az informatikai iparnak, mint az emberiségnek a Neander-völgy. Nézzünk hát körül mi is e vidéken. Szerencsére nincs nehéz dolgunk, mert ott van a Joint Venture: Silicon Valley Network, akik szorgalmasan gyűjtik és publikálják a statisztikákat és az elemzéseket a Völgyről. Éppen pár napja töltötem le tőlük néhányat.

Hát akkor nézzünk meg néhány adatot és grafikont. Kezdjük valami tényleg pozitívval, mondjuk az egy alkalmazottra eső hozzáadott értékkel. A vak is látja: a Völgy eredményei sokkal jobbak az USA átlagánál, mintegy két és félszer nagyobb nála, pedig az sem rossz, szépen emelkedik 1994 óta. A Völgy görbéje a piacok fejlődésének klasszikus S alakját mutatja: gyorsuló növekedés 1997 és 2000 között, majd inflexiós pont és lassulás 2004-ig.

Most nézzük meg, hogy állunk a Völgyben a szabadalmakkal. Jól állunk: 2003-ban az USA összes szabadalmaiból körülbelül 10%-ot képviselt a Völgy, jóval többet, mint tíz évvel korábban. Az új szabadalmak darabszámát tekintve a 2003-as év 6%-os növekedést hozott.

Mi a helyzet a kockázati tőkével? Kezdjük a jó hírrel: 2004-ben a kockázati tőkebefektetések 15%-kal növekedtek. És most jöjjön a rossz: 2000 óta ez az első bővülést mutató év, a csúcs akkor volt, a mai számok messze vanak az akkoriaktól: a 2000-es csúcsévben 35 milliárd dollár körül volt a “total venture capital financing”, míg 2004-ben alig több ötnél. 1995-ben a Völgy nagyjából 15%-kal részesedett az USA teljes kockázati tőke állományából. 2000-re ez a szám 30% fölé emelkedett, majd 2003-ig stagnálás következett, az arányok tekintetében számotevő növekedés csak 2004-ben tapasztalható ismét.

Nézzük az új vállalkozásokat. A Völgyben a legtöbb új céget 1992-ben alapították, szám szerint vagy 25 ezret. Aztán egészen 1999-ig úgy évi tízezret produkáltak, kiugró év csak 1996 volt. 1999-ben újra felörgött a céggyár: 2000 és 2002 között összesen 23.800-zal nőtt a cégállomány, ami nettó szám, vagyis figyelembe veszi a bezárásokat is. Azok is voltak bőven.

Nézzük a foglalkoztatási adatokat. Ha visszamegyünk a hetvenes évek elejéig, láthatjuk, hogy a Völgyben a foglalkoztatás az innovációs hullámokkal összhangban, azok ritmusában bővült. Minden újabb hullám emelkedést hozott, ami aztán veszített a lendületéből a következő hullámig: nekifutás-lassulás, nekifutás-lassulás… A legkisebb növekedést a PC korszak hozta 1985 és 95 között: a foglalkoztatási görbe alig emelkedik. Az integrált áramkörök és az internet hulláma viszont sok munkahelyet teremtett. Az utóbbi esetében a fordulat éve 2000 volt. Mi a helyzet most? 2004-ben a munkahelyek száma csak 1,3%-kal csökkent. “Csak”, mert a csökkenés a megelőző két évben 5,3%, illetve 10% volt. A Völgy ipari klasztere (de ronda szó ez) 2004-ben 3,2%-ot veszített, amit a szolgáltatásokban, az építőiparban és az egészségügyben tapasztalható bővülés ellensúlyozott némiképp.

És most mutassunk egy kis szociális érzékenységet. Az ipari klaszterben 2003-ban a bérek növekedése 8,25-os volt, ami szívmelengetően szép szám. Mindenki azért nem örülhet: a teljes régióban 2004-ben 1%-kal csökkentek az átlagos bérek. A háztartások bevételei csökkentek, a gazdagok és a szegények között növekedett a távolság. Egyes mutatókból arra következtethetünk, hogy gondok vannak az oktatással és romlik a társadalmi mobilitás. A felnőttek bűnözés rátája csökken, a fiataloké nő.

Mi következik mindebből? Leginkább az, hogy nem árt az óvatoság. Némi “boom” tényleg tapasztalható, de talán pontosabb az a megfogalmazás, amit a Network egyik jelentésében találtam: “mixed signals” és “much less clarity in 2005″. Vagyis köd van, óvatosan vezessünk. A kép komplex, mondják, az értelmezése tőlünk függ.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.