Egyre hosszabb

Szépen szaporodik a „long tail” irodalom. Chris Anderson könyvét már kiadták Japánban, Tajvanon és Brazíliában is.

Az internetnek a piacok struktúrájára gyakorolt hatását a „long tail” modellel vizsgáló írások megjelentek a legjobb folyóiratokban és egyetemi tanszékeken is. Az utóbbiak névsora egyáltalán nem rossz: Yale, Harvard, MIT… Abban biztosak lehettünk, hogy az MIT Erik Brynjolfsson által vezetett tanszéke felveszi a jelenséget a kutatási témái közé. Pár napja olvastam el e munka egyik új termékét: a Sloan Management Review nyári számában „From Niches to Riches: The Anatomy of the Long Tail” címmel publikáltak egy kutatási jelentést. Sok újdonság nincs benne, tulajdonképpen egy alapos vizsgálattal megerősítik, hogy a jelenség valóban létezik és tényleg fontos. Új (számomra új) példákat persze hoznak, például az kreatív munkákhoz vállalkozókat kereső Guru-ét.

Az összefoglaló részben a szerzők filozófiai magasságokba emelkednek, és felteszik a kérdést: hosszú távon milyen társadalmi következményei lesznek annak, ha a fogyasztói ízlés ennyire „balkanizálódik”, azaz jóval kisebb hatása lesz a közös élményeknek, mindenki bezárkózhat néhány hasonszőrű társával a maga barlangjába, érdeklődésének irányítását pedig rábízhatja a kognitív disszonanciára?     

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.