E-mese

A mesék azért vannak, hogy levonjuk belőlük a tanulságokat. Még a legegyszerűbbekből is.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi ország. Annyira kicsi, hogy csak két egyforma városka volt benne. Minkét városban lakott egy-egy pék, akik remek kenyerekkel és süteményekkel látták el a városuk lakosságát. A boltjukat minden reggel kinyitották, és a friss kenyérszag odavonzott mindenkit.

A pékek jól kerestek a maguk városában, de azért szerettek volna egy kicsivel többet keresni. Egyikük hallott valamit az elektronikus kereskedelemről és elhatározta, hogy kipróbálja. Csináltatott magának egy honlapot. A sütemények fényképei annyira jól sikerültek, hogy szinte érezni lehetett rajtuk a kemenceszagot. A honlapról bárki néhány kattintással rendelhetett, az árut egy motoros futár vitte házhoz. Némi reklám hatására az új lehetőségre a másik város lakosai közül is felfigyeltek néhányan, és az ottani pék helyett tőle kezdtek vásárolni. Az egyik pék forgalma tehát megnőtt.

A másik pék látta, hogy a boltjába kevesebben térnek be a szokásosnál. Megnézte a honlapot és úgy döntött, hogy ilyet ő is tud csinálni. Úgy is lett, neki is sikerült néhány vevőt átcsábítani a másik városból.
 
Eltelt egy hónap és a pékek leültek a könyvelőjükkel átnézni a pénzügyeket, ki-ki a sajátjával persze. A könyvelők ugyanazt mondták mindkettőnek: a forgalmukat, most már két városból, szinten tudták tartani, a költségeik viszont megnőttek: a bolt fenntartása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint eddig, viszont itt van a honlap meg a motoros futár – egyik sincs ingyen. A nyereségük tehát csökkent.

A két pék ezen nagyon elgondolkozott, ki-ki a maga városában persze.

Post a Comment

You must be logged in to post a comment.